Századok – 1995
Közlemények - Binder Pál: Havaselve vajdaság megalakulásának dél-erdélyi előzményei és következményei (13–14. század) VI/1123
IIA VASELVE V AIDASÁG MEGALAKULÁSA 1129 gazdag havasokra. A régi szebenszéki falvak közül csak Kereszténysziget, Kistorony, Szeben és Nagydisznód határa hatolt be a havasokba. A legfontosabb út, a Voröstoronyi-szoros az eredetileg besenyők lakta Talmácsszékhez tartozott. 1. Az óföldi (Altland) szászok és Fogarasföld kapcsolatairól A szász településterület Felek kivételével sehol sem érte el a Fogarasföldi havasok vonalát. A szebenszéki falvak közül csak Felek határa hatolt a hajdani országhatárra, egyébként ez az enklávé választotta el a talmácsszéki és Fogarasfóldi-havasokat. Pedig az Olttól északra fekvő Újegyház és Nagysink-széki szászoknak egész a 20. századig gazdasági érdekei fűződtek a havasalji Fogarasföldhöz. A Hortobágyi-fennsík lankáiról lefolyó sekély vizű patakok nem tudtak malmokat hajtani, ezért voltak fontosak a szászok számára a pisztrángban gazdag sebes havasi vízfolyások. Az Óföld (Alte Land) gazdag volt tölgyerdőkben, de szegény tűzifát adó bükkösökben. A fogarasföldi román szóhasználat szerint „erdélyi" (de pe Ardeal) — tehát a Hortobágy-fennsíki, falvak lakói még az 1930-as években is Fogarasíoldre (fara Oltului) jártak gabonát őröltetni vagy gubát csapni.3 6 Jellemző, hogy a kerci szászok Alsó-, illetve Felsőszombatfalvát napjainkig Alsó-, illetve Felső Malomnak (szászul Andersch Millen — Iwerscht Millen.)37 Porumbák fogarasföldi falu tulajdonképpen víznév és jelentése Forellenbach, tehát pisztrángos patak (szászul Porembich).38 A helynevek és néprajzi adatok tehát arra utalnak, hogy a Óföld (Altland) és Fogarasföld között a szász betelepedés óta szoros gazdasági kapcsolat volt. 2. A szebeni ispánság és népei a 13. században Habár a magyar- királyság határa a havasokon húzódott, tehát Szeben vármegye határa is a vízválasztóig te ijedt, Fogarasföld mint önálló területi egység csak az 1290-es évekből bukkan fel okleveleinkben. Ezzel szemben a magyar főnemesek közül kinevezett szebeni ispán jóval előbb felbukkan.3 9 Mivel a magyar királyság a havasi gyepűk és gyepűkapuk (Klusen tor) őrzését nem bízhatta a szászokra, Szeben vármegye területén a gyepűőrök kezdettől fogva románok és besenyők voltak. A Szebeni ispánság területe 1200 után kiterjedt az Orláton túli területekre (Antesilvana, Land vor dem Wald, Unterwald), ahol a 13. század elején együtt éltek szászok és sebesi székelyek. Az itteni székelyek feladata volt a Székes (sóhordó) út védelme Vizakna és Alvinc (illetve Bencenc) között s talán a szelistyei havasi út őrzésére is. a) Ioachim szebeni ispán és népei 1210 körül 1250-ben IV Béla király megújítja azon adományt Szolona (Slanje) Várasd vármegyei földről, amelyet apja II. Endre tett Tűrje nembeli Gecse Fia Ioachim szebeni ispán (Iwachino comiti Scibiniensi... fllio comitis Beche; [recte Geche]) részére, aki az Aszen Borii bolgár cár (1207-1218) segítségére indított hadjáratban szász, román, székely és besenyő csapatokkal (associatis sibi Saxonibus, Olacis,
