Századok – 1995

Közlemények - Veszprémy László: Szent Rasso és a kalandozó magyarok V/1063

SZENT RASSO ÉS A KALANDOZÓ MAGYAROK 1073 eminentia superabat oranes, ut terrorem caeteris ostentaret." Arthurra Nickel, Helmut: The Tournament: An Historical Sketch. In The Study of Chivalry. Resources and Approaches. Ed. H.. Chickering, Th. H. Seiler. Kalamazoo, Mich. 1988. 214-215., Ulrich Mölk: Philologische Aspekte des Turniers in Das ritterliche Turnier im Mittelalter. Hg. Josef Fleckenstein. Göttingen, 1985. 167-169. G. Rüxner 1530-as tornakönyve az első magdeburgi tornát 938-ra teszi. Vö. Jackson, William Henry. The Tournament and Chivalry in German Tournament Books of the Sixteenth Century and in the Literary Works of Emperor Maximilian I. In The Ideals and Practice of Medieval Knighthood. Woodbridge, 1986. 50-51. 27 Kiadása Das Turnierbuch von Ludwig von Eyb. Hg. Heide Stamm. Stuttgart, 1986. 31. E helyre hivatkoztam már Hadtörténelmi Közlemények 102,1989. 4. sz. 545., Störmer, Wilhelm: König Artus als aristokratisches Leitbild während des späten Mittelalters, gezeigt an Beispielen der Ministerialrat und des Patriziats in Zeitschrift für Bayerische Landesgeschichte 35, 1972. 946-971. 28 vö. Göller-Wurster im. 39. 29 Müller, Mechtild: In hoc vince im. 21., Haupt, Karl: Die Ulrichsvita in der mittelalterlichen Malerei, in Zeitschrift des historischen Vereins fur Schwaben 61, 1955. 45, 46, 113. Wolfgang Augustyn: Das Ulrichskreuz und die Ulrichskreuze in Bischof Ulrich von Augsburg im. 267-316., Thomas Balk: Der heilige Ulrich in der spätmittelalterlichen Kunst in Bischof Ulrich von Augsburg im. 483-520. Berno szövegének magyarokra vonatkozó részének kiadása PL 142, közli Wolf, Werner: Von der Ulrichsvita zur Ulrichslegende. München, 1967. /Diss. Univ. München/ 82. 30

Feltűnő, és semmiképpen sem a véletlenen alapuló hasonlóságot, időbeli egybeesést mutat az Ulrich és Rasso, mint a magyarok feletti győzelemért közbenjáró szentek iránti figyelem megélénkülése. Ulrich ilyen szerepét a 15. század második felének krónikái /Ulrich Sigmund Meisterlin, 1456./ emelik ki elsőként, s legkorábbi képzőművészeti ábrázolásai pedig éppen e krónikához kapcsolódnak. Ebben nyilván a törökök közeledése játszott szerepet. Erről röviden hírt adtunk in Tarsoly 1987-1988. 3-4. A 15-16. századra a Dollinger-monda és -ének pogánya is török lesz. 31 Vö. Zotz, Thomas: Adel, Bürgertum und Turnier in deutschen Städten vom 13. bis zum 15. Jh. in Das ritterliche Turnier im Mittelalter im. 450-499.