Századok – 1995

Tanulmányok - Mesterházy Károly: A magyar fejedelem és kísérete a 10. században V/1033

1048 MESTERIIÁZY KÁROLY 12

Györffy Gy.: A honfoglaló magyarok településrendjéről 206-207.; Moravcsik Gy.: Fontes byzantini 49.; Pauler Gy.: A magyar nemzet története Szent Istvánig 163-64.; Kristó Gy.: Szempontok... 34. szerint Györffy a Veszprém melletti Fajszot (1082) önkényesen kapcsolta Fájsz fejedelem nevéhez. Ezen kívül úgy véli, hogy a Fájsz helynevek nem Árpád unokájának, Falicsinak a nevét őrzik. Moravcsik az idézett helyen nem foglal állást, de idézi Pauler és Hóman véleményét a 44. jegyzetben. A Fájsz helynevekre: Kristó Gy. - Makk F. - Szekfü L.: Adatok... 44-^45. A Gyöngyöstalján melletti Fayzad nem vonható ide: Györffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. (Bp. 1987) 91. 13

E. II. Tóth - A. Horváth: Kunbábony. Das Grab eines Awarenkhagans. Kecskemét 1992. 11-12. 14

Banaszkiewicz, J.: A Lájbeli, a társadalmi rend és a népi eredethagyományok egysége. Sz. 122 (1988) 773, 782; Kossack, G.: Prunkgräber. Bemerkungen zu Eigenschaften und Aussagewert, in: Studien zur vor- und frühgeschichtlichen Archäologie (J. Werner Festchrift) I. (München 1974) 20.; Fügedi E.: Megjegyzések a budai vitáról. Sz. 90 (1964) 778-79: a fejedelmi székhelyen kell lenni a szakrális központnak, ami többnyire a temetkező hely. 15

Legutóbb Szúcs Jenő mutatott rá, hogy a megyehatárok és a nemzetségi birtokok határai között szoros kapcsolat van. Szabolcs és Zemplén megyék határai ráadásul az Aba nem családjainak birtokhatára szerint is alakult. így érthető, hogy Kenézlö a Bodrogközben miért tartozik Szabolcs megyéhez. Szűcs J.: Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom. Tört. Szle 35 (1993): 1-2, 49-50. Kristó Gy.: A megyék kialakulása Magyarországon. (Bp. 1988).: csak bizonyos törzsfői területek és megyehatárok közt látja bizonyítottnak a kapcsolatot, i. m. 84-85., 98-99. Törzsi területeket viszont nem lehet kimutatni, ennek ma egyre több régészeti bizonyítékát adják a törzsi néven nevezett falvak temetői, így legutóbb Budakeszi és Kiskeszi/Male Kosihy az Ipoly mellett: Hanuliak M.: Male Kosihy I. Pohrebisko z 10-11. storocia. (Xyitra, 1994) 16

Györffy Gy.: Budapest története az Árpád-korban, in: Budapest története I. szerk. Gerevich L. (Bp. 1973) 263-64.; Györffy Gy.: Anonymus. Rejtély... 130-34.; Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása... 251-53, 432. másként látja. Makkai L.: Pest megye története, in: Pest megye műemlékei I. Szerk. Dercsényi D. (Bp. 1958) 66.; Kumorouitz D. : A zselicszentjakabi alapítólevél 1061-ből. TBM 16 (1964) 80-81.; Kumorouitz B.: Adatok Budapest főváros Árpád-kori történetéhez. TBM 19 (1972) 7-8, 23. 17

Szőke B.: Visegrád, ispánsági központ. Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtár 244. (Bp. 1986). 18

Györffy Gy.: Budapest története I. 265.; Jankovich M.: Buda-környék plébániái... 57. Jellemző, hogy királyi alapításúak a törzsnévi falvak kápolnái: Borosjenő, Obudaörs, Békásmegyer, Budakeszi, Nyék. 19

Dienes /.: Honfoglalás kori veretes tarsoly Budapest-Farkasrétről. Fol. Arch. 24 (1973) 182-191. 20

Hampel J.: Újabb tanulmányok a honfoglalás kor emlékeiről. (Bp. 1907) 192-93. 21

Erdélyi I.: Honfoglaló magyar temető leletmentése Budakeszin. Comm. Arch. Hung. 1993. 135-52.; Erdélyi I.: A magyar honfoglalás és előzményei. (Bp. 1986.) 7-10. 22

Mcsterházy K.: Nemzetségi szervezet és az osztályviszonyok kialakulása a honfoglaló magyarságnál. (Bp. 1980) 106-108. 23 Mesterházy K.: A Felső-Tisza vidéki ötvösmühely és a honfoglaláskori emlékek időrendje. Agria 25-26. (1991) 249-50.; Mesterházy, K.: Die Landnahme der Ungarn aus archäologischer Sicht, in: Ausgewählte Px-obleme europäischer Landnahmen des Früh- und Ilochmittelalters. Vorträge und Forschungen XLI. Teil 2. (Sigmaringen 1994) 59-60. 24

A Budapest területéről elökeivlt 10-11. századi sírleletekről összefoglalóan: Fehér G. - Ery K. - Kralouánszky A.: A Közép-Duna-medence magyar honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei. Rég. Tan. 2 (1962) No. 106-136. Ezek közül a No. 133 és 134. nem honfoglalás koriak. A pesti odal lelőhelyei közül lovas és fegyveres sírok: Bp. X. Rákos (1877-es lelet), X. Rákos (1951-es ásatás), Bp. XIV. Mexikói út, Bp. XV. Rákospalota, Bp. XVI. Cinkota-Ehmann telep, XVI. Csömöri út, Bp. XIX. Pestlörinc-Gloriette, XIX. lőrinci szivattyútelep, XIX. Pestlőrinc, Bp. XX. Pesterzsébet, Bp. XX. Soroksár, XIX. Pestlőrinc (közölve 1980-ban), XX. Soroksár-Vörös okt. Tsz. (összesen 13 lh.). Köznépi sírok vagy temetők: Bp. V. Károlyi kert, V. Eskü tér (valószínűleg nincs köznépi temető, csak templom körüli, 11. század végi temetkezések), Bp. XV. Ráko.spalota-Püspökvilla, XV. Rákospalota-Szent István tér, Bp. XX. Pesterzsébet-Attila út, Bp. XXI. Csepel-Királymajor, XXI. Csepel-Komáromi űt, XXI. Csepel-Szabadkikötő, XXI. Csepel (1936-os leletek.) A legújabb össze-