Századok – 1995
Tanulmányok - Mesterházy Károly: A magyar fejedelem és kísérete a 10. században V/1033
A MAGYAR FEJEDELEM ÉS KÍSÉRETE A 10. SZÁZADBAN 1041 Artánd stb.). A 15-30 sírós egységekből álló temetők nemcsak nálunk jellegzetesek. A Meroving kori germán temetők is hasonló csoportokra tagolódnak. Ezeket az egységeket ott is nagycsaládok temetkező helyének határozták meg. A különbség az, hogy míg nálunk a 19. századi néprajzi nagycsaládok három együtt élő generációját akartuk kimutatni, a német kutatás a latin família szó által jelzett kis közösségeket sejti e sírcsoportok mögött. Mi több, pl. a prümi apátság 9. századi összeírásából is sikerült kielemezni e famíliákat. Nem a kiscsalád, (Kernfamilie), hanem a nagycsalád volt a gazdálkodás alapegysége.4 3 A magyar honfoglalás kori régészet élen járt a nagycsaládi temetkezés felismerésében. Most, ötven év múltán, nem hiszem, hogy élen járók lennénk az egykori felismerés tagadásával. Komplex kutatás viszont egyértelműen igazolhatja a nem rokon elemek hangsúlyosabb részarányát e családokban. Az állam kialakulása előtt a katonai erő a különböző kíséretekben tömörül. Legjelentősebb kísérete a fejedelemnek van, melynek élén a stirps regia egy-egy tagja áll. A magyar fejedelmi kíséret egyik ismert vezére Árpád fia Levente volt. Sőt, lehet, hogy ifjabb korában Árpád is betöltötte e méltóságot, és erre vonatkozna Kézai adata, miszerint nemzetsége az előnyomuláskor a sereg előtt, viszszavonuláskor pedig utána vonult. Az utódok közül Taksonyról tudjuk, hogy trónörökös korában hadat vezetett nyugatra.44 Ok minden kétségen kívül vezérek voltak. A kíséret temetőinek katonáira, még a karosiakra is, csak megszorítással szabad e szót használni.4 5 Az egykoriak bizonyosan nem vezért láttak közösségük minden pompás öltözetű tagjában. Régészeink közül Dienes I. használta először és kivételképpen e szót a rakamazi nemzetségfő rangjának jelölésére. Korábban a „rangos" vagy „előkelő" jelzővel írta körül a gazdag temetkezéseket. A semleges rangjelölések közül a vezér a félreérthetőbb, mert ugyan egy közösségben elfoglalt helyzetre utal, de mégsem jelöl rangot vagy méltóságot. Anonymus és a krónikák duxai viszont törzsfők vagy velük egyenrangú személyek voltak. E szó magyar fordítása a vezér, és ebben az értelemben használta egykor Szabó K. és manapság GyörfTy Gy.4 6 A fejedelmi kíséret vezérei azonban nem nagycsaládi temetőkben nyugszanak, hanem magányos, gazdag sírokban. Más oldalról, ha a törzsek és nemzetségek fejeit tekintenénk vezéreknek, akkor az ország színe-java nyugodna a karosi temetőkben — ami nyilvánvalóan képtelenség. A Felső-Tisza vidékének gazdag temetkezései tehát csak a fejedelmi kíséret bizonyos vezetői lehetnek. Nem lehet számunkra vigasz, hogy ugyanezek a problémák máshol is előbukkannak. A frank temetők fegyvereseit szintén semleges szóval jelölik (tombes de chefs, chef franc, tömbe aristocratique vagy a német nyelvterületen Fürstengrab)47 A katonai kíséret szervezete, tagolása csakis katonai lehetett. Az egyes egységek egymás alá és fölé voltak rendelve. Legkézenfekvőbb a 10-es és a 100-as szervezet, melyre az arab források adatai is következtetni engednek. Maszudi szerint a 934. évi magyar-besenyő seregben a csapatokat ezredekbe tagolták. Máskor arról esik szó, hogy a magyarok húszezer lovassal vonulnak ki.4 8 A kisebb egységek századok és tizedek lehettek, ahogy később a szolgálónépek szervezete is megjelenik. A kíséret ezek szerint tizedekre, századokra és ezredekre tagolódott, élükön hadnagyokkal, századosokkal és ezredesekkel.