Századok – 1995
Tanulmányok - Mesterházy Károly: A magyar fejedelem és kísérete a 10. században V/1033
A MAGYAR FEJEDELEM ÉS KÍSÉRETE A 10. SZÁZADBAN 1037 mert egy Keszi törzsi töredék falujához tartozik. A temetőnek jelenleg 50 síiját ismeijük, sajnos beépített területen fekszik. Az első temetkezések még a 10. század első harmadából származnak egy Otto rex feliratú pénz és a sírmellékletek alapján.21 A nagy, csüngős veretekkel díszített felső ruha a honfoglaló magyarság nagyobb részére jellemző, mégpedig a hét magyar törzs népére (lásd a lelőhelyeket: Bánkeszi, Budakeszi, Jászkarajenő). Nem jellemző azonban a Felső-Tisza vidéki, zempléni és szabolcsi temetők népességére, ahol csak egy lelőhelyük van (Buj). Ráadásul, ahol a női sírokra e gazdag ruházat a jellemző, ott a férfi sírok mindig szegényesek, sőt melléklet nélküliek.2 2 A csüngős veretek a honfoglalók hagyatékának valamivel fiatalabb rétegébe tartoznak, mint a farkasréti sír emlékei. Nincsenek keleti párhuzamaik, itt bukkannak fel a Kárpát-medencében először.2 3 A budai oldalról további öt lelőhelyről ismerünk 1-2 egyszerűbb lovas vagy fegyveres sírt (Bp.-Csúcshegy, Bp.-Testvérhegy, Bp.-Kaszás út, Budaörs-Kamaraerdő, Budaörs-Tűzkőhegy), és öt köznépi temetőről van tudomásunk (Budaörs-Kamaraerdő, Bp.-Kurucles, Óbudai Szeszgyár, Bp.-Csillaghegy, Bp.-Szőló u.). A budai oldalon tehát kb. egy tucat temetőt tartunk nyilván, de a sírok száma nem éri el a százat. Ezek közül is a budakeszi temető egymagában több, mint ötven tétel. Jóval jelentősebb a pesti oldal lelőhelyeinek száma. 13 helyen találtak lovas vagy fegyveres sírokat, számuk megközelítőleg 20, és 9 helyen regisztrálták a köznép szegényes sírjait.24 Ezek lennének tehát Árpád fejedelem családjának, kíséretének tagjai, másrészt pedig a szolgálónépek temetői? Ami a gazdag sírokat illeti, a Felső-Tisza vidék egyetlen temetője gazdagabb, mint itt az összes fegyveres sír együttvéve. A sok részletükben ismert karosi temetők alapján a fejedelmi udvart akár Karosra is lokalizálhatnánk. Az ellentmondás már korábban feltűnt. A kérdés tulajdonképpen a Szőke Béla által felvázolt társadalmi modell reakciójaként merült fel. Pregnánsan a Felső-Tisza vidék és a Dunántúl leleteinek összehasonlításakor fogalmazódott meg az 1970-es évek elején.2 5 Szőke a honfoglaláskori magyar társadalom hármas rétegződését mutatta ki: a nehezen szétválasztható vezető- és középréteget, valamint a köznép nagy tömegeit. Ez a modell viszonylag megbízható a teljes társadalom rétegződésének bemutatására. Kisebb csoportok-egységek esetében azonban cserben hagyja a sémákban gondolkodó kutatót. Egy-egy temető ugyanis a legritkább esetben tartozik egyetlen társadalmi réteghez, de mindig egy településhez tartozik. Egy falu lakói között azonban a köznép mellett ott élhetnek annak vezetői, sőt urai is. Tehát máris három társadalmi réteggel számolhatunk egyetlen temetőben (feltéve, ha mindenki ugyanabba a temetőbe temetteti el magát). Ez az utóbbi eset ugyan ritkán fordul elő (pl. Érsekújvár, Hencida, Budakeszi, Algyő, stb.), de két társadalmi réteg közös temetője gyakori (főleg köznép és középréteg közös temetője: Püspökladány, Magyarhomorog, Ikervár, Székesfehérvár-Rádiótelep, Ibrány, Ogyalla, stb.). Ha egy ilyen temetőnek csak egyik csoportjára terjeszkedett ki a feltárás, vagy a leletmentés, máris hibás lesz a társadalmi besorolása. E temetőket köznépinek tartjuk a Szőke-féle modell alapján, pedig nem egysíkúan azok. Hiszen a középréteg fegyvereseit is megtaláljuk mellettük. E modell szerint a Felső-Tisza vidékének temetői zárt tömbben az uralkodó
