Századok – 1995
Tanulmányok - Pach Zsigmond Pál: A debreceni posztószövők legrégibb céhszabadalma I/63
A DEBRECENI POSZTÓSZÖVŐK CÉHSZABADALMA 99 148 EOE, VII, Bp., 1881, 325. - A kivitelt engedélyező oklevelet kaptak Bethlen Gábortól a debreceni szűrszabók már 1614-ben is: Györffy (1930): 120. 149 Lásd a 2. jegyzetet. 150 Kouáts: 111. 151 A fentebb (129, 137-138, 141. jegyzet) már hivatkozott munkákon kívül: Ember Gy.: Külkereskedelmünk történetéhez a XVI. században. In: A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, VIII (1958), 330-331, 343-346; J. Szűcs: Das Städtewesen in Ungarn im XV-XVII. Jahrhundert. In: La Renaissance et la Réformation en Pologne et en Hongrie (1450-1650). Réd. par Gy. Székely et E. Fügedi, Bp., 1963, 107-108, 115-116, 132; Fügedi E.: Magyarország külkereskedelme a XVI. század elején, AtSz, XI (1969), 6-7, 15-16; Paulinyi О.: Nemesfémtermelésünk és országos gazdaságunk általános alakulása a bontakozó és kifejlett feudalizmus korszakában (1000-1526), Száz., CVI (1972), 588-592; Endrei W.: Az angol karasia Magyarországon, Száz., CVIII (1974), 785-806; Granasztói Gy.: A kassai kereskedelem a XVI. században. In: Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zs. P 70. születésnapjára. Szerk. Glatz E, Bp., 1989, 68, 73-74; Teke Zs.: A zágrábiak gyapjúszövet-behozatala a XVI. század közepén. Ugyanott, 83-91. 152 The Role of East-Central Europe in International Trade. 16th and 17th Centuries. In: Etudes Historiques 1970 publ. par la Commission Nationale des Historiens Hongrois, Bp., 1970, I, 224-226, 247-250; Magyarország nyugati gyapjúszövet-behozatala a XV és a XVI. század közepén, Történelmi Szemle, XIV (1971), 24-33. 153 A karasia első hazai említésével, chirsainak írva, Zsigmond 1404. évi, Kassának adott kiváltságlevelében találkoztam: Hajnik: 158. - Az 1457-1458. évi pozsonyi harmincadkönyv, kirsing néven, még csupán 3 vég behozatalát regisztrálta: Kováts: 100, 106-107. - Importjának 16. századi felszökkenésére lásd a 138, 141, 151. jegyzetben hivatkozott munkákat. - A karasia egyidejűleg a lengyelországi piacon is előretört: R. Rybarski: Handel i polityka handlowa Polski w XVI stuleciu2, Warszawa, 1958, I, 164-165; II, 24, 35, 110, 134, 157, 303. 164 Lásd pl. az 1627 áprilisi erdélyi limitációt, amely az angliain kívül a „slésiai" és „danczkai" karasia-fajták árát is megszabta: EOE, VIII, 380. - Az 1617-1618. évi kolozsvári harmincadnaplók „groczki" karasiát is regisztráltak (Grodzisk, Poznantól délnyugatra): Pap (1979): 240. - Karasiakészítés Magyarországon csak a 17. század végétől mutatható ki: Endrei (1970): 292; vö. Eckhart F.: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában, Bp., 1922, 104, 118. 166 Hadd jegyezzem meg azonban már most, hogy a háziipari kereteken túllépő és árutermelő jelleget öltő szürkeposztószövés korántsem volt speciálisan magyarországi jelenség. Érdemes itt arra a vitára emlékeztetni, amely még az 1930-as években folyt két jeles medievista között. Fr. Rörig a „középkori világgazdaságról" szóló híres előadásában azt hangsúlyozta, hogy a késő középkori Németországban a falusi kisparaszt is sokkal nagyobb mértékben ruházkodott a távolsági kereskedelem által közvetített posztófajtákból, mint addig hitték: Mittelalterliche Weltwirtschaft, Kiel, 1933, 12, 46. - G. Mickwitz viszont, észtországi forrásanyag alapján, arra mutatott rá, hogy a Rörig által közfogyasztásinak vagy éppen tömegárunak tekintett posztók „rétege" alatt olyan, sokkal olcsóbb posztófajta figyelhető meg, amely ritkán vált távolsági kereskedelem tárgyává, de igen jelentős szerepet játszott az észt parasztok (sőt városiak) ruházkodásában. Ez pedig nem volt más, mint a watmannak nevezett, a lódenhez hasonló, honi szövésű szürkeposztó (amelynek a német földről behozott szürkeposztónál is jóval alacsonyabb volt az ára): Luxus- oder Massenware im spätmittelalterlichen Tuchfernhandel? Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, XXXII (1939), 245-250. Zsigmond Pál Pach LA PLUS ANCIENNE LETTRE DE MAÎTRISE DES TISSEURS DE DRAP DE DEBRECEN. LA POSTÉRITÉ D'UNE CHARTE DE LA FIN DU 14e SIÈCLE (Résumé) Dernièrement la recherche historique accordait de l'attention augmentante à ia question de l'importation du drap à la fin du moyen âge et aux temps modern's en Hongrie. L'analyse a constaté que le point principal de l'importation du lainage au milieu du 16e siècle se transmettait
