Századok – 1995
Tanulmányok - Makkay János: Decebál kincsei V/967
DECEBÁL KINCSEI 971 (talán a Sztrigy) folyó vizét új mederbe terelve rávezette volna elásott kincseire".50 Szerintünk azonban Plinius sorai Traianus hadi felvonulásának építkezéseire vonatkoznak, hogy pedig Plinius miért hallgat a 106-os kincsről, annak nem tudjuk okát adni. Mindenesetre az 1543-as felfedezés cáfolhatatlan bizonyítékát adja annak, hogy Decebál valóban rejtett el kincseket valahol a Sargetia medrében, és így a 106-os kincsre vonatkozó szórványos antik adatok sem tekinthetők legendának, legfeljebb számadataik lehetnek túlzottak. Nos, Lydos szerint „Traianus volt az első, aki legyőzte a gétákat és királyukat, Decebált, Rómába vitt ötszázszor tízezer [tehát ötmillió] libra aranyat, kétszer annyi libra ezüstöt, minden képzeletet felülmúló számban vázákat és kelyheket, nyájakat, fegyvereket, több, mint ötvenszer tízezer kiváló [dák] harcost, fegyvereikkel együtt". A librát 327 grammal számolva51 1,650.000 kilogramm súlyú, tehát 1650 tonna aranyról, és 3300 tonna ezüstről van szó.5 2 Hihetetlen mennyiségű nemesfém — és hihetetlen számú fegyveres fogoly -, még akkor is, ha visszagondolunk az Alexandros által zsákmányolt 1040 tonna aranyra. A Lycfosnak még rendelkezésre álló más források létezését bizonyítja az is, hogy két további érdekes részletet is ismerünk a 106-os felfedezés során talált egyéb tárgyakról, amelyeket már Téglás Gábor is említett: „A sok értékes műtárgy és drágaság közül a kortársak különösen egy aranyozott ökörszarvat bámultak meg, mellyel Traianus Jupiternek áldozott. S akkora volt a Dáciából összeharácsolt arany-ezüstneműek bősége, hogy Traianus még Rómán kívül is juttathatott abból. így Suidas feljegyzése szerint Pelusiumban Jupiter Cassio oltárát szintén sok becses áldozati tárgy díszítette. "5 3 A hely azonban nem a Pelusion melletti Kasion-hegy, hanem Zeus Kasios-nak az Orontes torkolata mellett a nwns Casius-on ősidők óta tisztelt szent oltára, amelyen a császár a dáciai kincsből származó ezüst edények mellett egy hatalmas bölény- vagy bikaszarvból készült aranyozott ezüst rhytont, a gétáktól, azaz dákoktól zsákmányolt legjobb darabokat helyezte el votív áldozati ajándékként: Tpaiavoq avEÖriKE Kpatrjpa^ ipyupouq, Kai xxpaq ßooq Ev9a TamiETEÖEQ KEXpucropevou, aicpoeívia xrfq Kaxá xSSv TeTcov T|6CT]C;.54 EZ az adat főleg amiatt érdekes, hogy szó van ezüst edényekről és erről az aranyozott szarvról is.55 Részben egyezik vele Hadrianus egy görög epigrammája, amely szerint Traianus avEÖEto Sota Aixa 7ro?aj5aí5aAa, Kai ßoo'q oíjpou &ccncr|xóv xpuaíp najapavócovxi KEpaq í^aixa npóiEpriq artó Xr|i'8ioq rfpoq áx£ipr|c; rapcTf.v •u7tep0ijf!ou<; w vnó 6o\)pí TExaq: azaz a bővebb szövegkörnyezettel: „Ezt az áldozati ajándékot az emberek felett uralkodó Traianus hozta az istenek urának, Zeus Kasiosnak, két fmom vászonból készült [és arannyal] átszőtt terítőt és egy művészien aranyozott [vagy arannyal kivert] őstulokszarvat. A fáradhatatlan harcos ezt az ajándékot abból a zsákmányból választotta ki, mely a dölyfös géták leigázása alkalmából a hatalmába jutott. Engedd meg, ó sötét fellegekben trónoló Zeus, hogy a párthusok ellen folyó háborút is éppen ilyen dicsőségesen fejezhessem be, hogy így kettős áldozati ajándékkal örvendeztethesselek meg: a gétáktól elvett zsákmánnyal, valamint az Aisakes (párthus király) utódaitól származóval."56 A hely azonosítását az is indokolja, hogy Hadrianus felkereste ezt a szentélyt5 7 Mint látni fogjuk, 1543-ben sem csali érmeket találtak, hanem az érmek fölött, szinte védve azokat, hevert egy arany kígyó is, amely Ferdinánd császárhoz került, továbbá volt két arany szobor is, amelyeket Ferdinánd V. Károly császárnak ajándékozott, hogy az továbbra is támogassa erdélyi hódítását. Ezek a kortársak
