Századok – 1994

Dokumentumok - Hermann Róbert: Görgei Artúr és Kossuth Lajos levelezésének kiadatlan darabjai V/922

KOSSUTII ÉS GÖRGEI LEVELEZÉSÉBŐL 963 Hogy ennek elejét vehessem, a föld népét kényteleníttettem fönt érintett mó­don igénybe venni: - mert eddig mindig még szívesen is fogadták mindenütt a nagy­szájú maradozó hősöket, hogy ki ne raboltassanak általuk. Én megteszem, amit tehetek, de megvallom, ezen szegény VII-dik hadsereg nagyobb része igen-igen kikopott ruhájiból [sic!], csak szívszakadva tartom őket oly keményen, mert igazság szerint bizony nem ártana, ha a hadügyminiszter lelkiismé­retesebben teljesítené kötelességét, ahelyett, hogy mindenütt csak kimondhatatlan zavart okoz, és semmiről sem gondoskodik. Bocsásson meg tisztelt Elnök úr, hogy panaszokkal foglalom el drága idejét: de szívem vérzik, ha látom egyrészt, mily ritka önmegtagadással szenved egy kis része a magyaroknak szegény hazánkért, míg másrészt éppen azok, kik állásuknál fogva legtöbbet tehetnének, amott tétlenül vesztegelnek, mint valóságos naplopók. Isten áldását Elnök úr minden lépteire! Másolat. MOL Görgey-lt. b/29. fasc. Elnöki lev.-jkv. No. 21. Kivonatosan közli Gör­gey István II. 43-44. Kerecsend, 1849. március 22. Görgei Artúr vezérőrnagy jelentése Kossuth Lajosnak, az OHB elnökének. Tisztelt Elnök Úr ! Ami sok, az sok! Éppen most kapom Ludvighnak23 9 egy levelét, amelyből azt tudom meg, hogy megint énreám fogják azon balfogás okát, hogy minekutána f[olyó] h[ó] 17. és 18. előrenyomultak volt seregeink, részint azért mentek vissza, mert a túlnyomó erejűnek tartott ellenségtől féltek, részint mert én­rólam nem tudták, mennyire haladtam már. Ez igen szép, de arra én következőket tudok felelni: 1-ör. Tiszafüreden Vetter- és Mészárossal kicsináltuk, hogy én Poroszlónak török előre. Minthogy pedig ez eddig nem történhetett: Csegénél akartam átmen­ni.240 - Még ott a hídnak el kellett készülnie, Debrecenben volt szerencsém tisztelt Elnök úrral találkozni.24 1 Azon idő alatt beállott a kétnapi esős idő, s a Csegénél történendő átjárásból nem lett semmi. - Akkor azon parancsot kaptam Mészárostól (köztünk a szó, én azt nem értem, hogy Mészárosnak is, Vetternek is lehet rendel­kezni a hadseregről?), hogy 11-én legyek Tokajba - arra azonban azt feleltem, hogy csak 12-én lehetek ott. A Tiszának kiáradása azonban még egy nappal hátráltatta Tokajba érkezésemet, - azt is jelentettem. Ez szerint [sic!] tehát kiszámíthatta volna a fővezér, hogy 17-én, amely napon kelt azon parancsa, miszerint én offenzíve menjek előre, Tokajba nem lehetek többé - de lehetek Miskolcon túl: s ez szerint az merő rágalom, hogy én lennék oka a fővezér elhatározatlanságának. 2-or. Debrecenbe Bayer alezredest242 ajánlottam vezérkari főnöknek, tudván, hogy a fővezér maga oly kevéssé képes egy öszvehangzó haditervet kidolgozni, mint én magam; s meggyőződtem arról is, hogy ha vannak emberek, kik meg tudják men­teni árva hazánkat, akkor Bayer alezredes közülük a legelsőbbek egyike. Vetter fő­vezér maga is örülni látszott rajta, miért nem vette hát magához? Megmondom röviden: mert Bayer tiszta lelkétől s éles eszétől fél.

Next

/
Thumbnails
Contents