Századok – 1994
Dokumentumok - Hermann Róbert: Görgei Artúr és Kossuth Lajos levelezésének kiadatlan darabjai V/922
928 HERMANN ROBERT Görgei helyteleníti Kossuth politikáját, s a június 14-i minisztertanácsban csaknem Görgei lemondásához vezetett.37 Valószínűleg a minisztertanács irattárával együtt veszett el, csakúgy, mint Görgei június közepén írott előterjesztése, amelyben Mednyánszky László és Gruber Fülöp Haynau által történt kivégeztetése ellenére szükségtelennek mondta a „visszatorlást".3 8 Ugyanerre a sorsra jutott Görgei két július 4-i levele, melyekben bejelentette, „hogy részint mert két hivatalt nem viselhet, részint, mert megsebesíttetett, s tehát lc nem jöhet, a hadügyminiszterséget leteszi, s a hadseregnél kíván maradni".39 A két kiemelkedő egyéniség személyes kapcsolata a levelezés tanúsága szerint egy évig sem tartott. A viszony „hevességét" jelzi, hogy Görgei 1848. szeptember 13-án Kossuthnak írott, s szolgálatait felajánló levele után egy nap híján egy évvel Kossuth megírja híres vidini levelét: „Görgeit felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáva hóhérjává lőn." A levelezés időbeli megoszlása is árulkodik a személyes kapcsolat hullámhegyeiről és hullámvölgyeiről. 1848 novcmber-dcccmbcrében Kossuth és Görgei ncha naponta többször is írtak egymásnak. Kossuth Görgei iránti bizalmát jelzi, hogy leveleinek jelentős része saját kezű, s nincs fogalmazványuk. Görgei legtöbb saját kezű levele is ebből az időszakból származik. 1849 januárjában a viszony a főváros feladása és a váci nyilatkozat miatt megromlik. Kossuth levelei ettől kezdve hűvösek és hivatalos hangvételűek. A korábbi történeti irodalomban gyakran szerepelt az az állítás, hogy Görgei 1849 januárjában megszakította a kapcsolatot a kormányzattal, s nem válaszolt Kossuth leveleire40 . Ez az állítás az 1849. január 5. utáni két hétre igaz, s ezt a tábornok azzal magyarázta, nem akarta, hogy írásai valamiképp az ellenség kezébe kerüljenek.41 Szemerc Bertalan felső-magyarországi teljhatalmú országos biztos jelentéseiből azonban tudjuk, hogy 1849 január második felében Görgei viszonylag rendszeresen tudósította a kormányt szándékairól és mozdulatairól, noha egyik futára kénytelen volt elégetni az általa hozott leveleket.4 2 Dcmbinski fővezéri kinevezése után Kossuth és Görgei viszonya továbbra is igen hűvös maradt. 1849 februárjából egyetlen olyan jelentést sem ismerünk, amit Görgei az OHB-nak vagy Kossuthnak írt volna. Igaz, Kossuthnak is csupán két Görgeihez írott levelét ismerjük ebből az időszakból. Görgei csupán Zuber Antal és Beniczky Lajos útján igyekezett informálni Kossuthot, s egy Dembinskihez intézett, az újdonsült fővezérre nézve nem túl hízelgő jelentésének másolatát küldte meg Debrecenbe, de nem tudni, hogy Kossuthnak vagy a hadügyminisztériumnak.43 A viszony „enyhülése" Tiszafüred után kezdődött meg, s Görgei március második felében igen hosszú és személyes hangvételű levelekkel igyekezett elnyerni Kossuth bizalmát. E levelekre Kossuth hasonló modorban és terjedelemben válaszolt. Kettőjük kapcsolata 1849 április elejétől május közepéig az 1848 november-decemberi időszakra emlékeztet. A viszony megromlását a készülő orosz intervencióról érkező hírek okozták, s ettől kezdve Görgei levelei egyre hivatalosabbak, s sokszoi kötekedők. Az említett, 1849. június 12-i Görgei-levél után tíz nap szünet van kettejük levelezésében. Ezt részben Kossuth nagyváradi útja magyarázza, dc valószínűleg Kossuth ilyen módon is érzékeltetni akarta neheztelését Görgeivel. Az 1849 júniusi Vág-menti hadjárat kudarca s a komáromi összpontosítás terve Görgeit, Bemnek a fővczérséggel kapcsolatos tagadó válasza Kossuthot ösztönözték a viszony rendezésére. Ezzel magyarázható, hogy 1849. június
