Századok – 1994

Dokumentumok - Spira György: Kossuth hagyatékából V/888

KOSSUTH HAGYATÉKÁBÓL 897 b) ugyan az a hátralévő egy millió pengő forintnyi öszveget a társaságnak vagy három hónap múlva, vagy lehetőség szerint hamarább is kibocsátandó magyar egy és két forintos jegyekben vagy tüstént egészben, vagy — ha a társaság inkább sze­retné — meghatározott részletekben adja ki. A magyar állami kormány ellenben múlhatlan föltételül teszi: 1) hogy a társaság kötelezze magát, mikép valamint a folyó részvénybefizeté­seket, úgy ezen a magyar állami kormánytól kész pénzben átveendő egy millió pengő forintnyi segélyt is a kijelentett célra, t. i. a vasút kiépítésére s fölszerelésére fordítja; 2) hogy a vasút ügyeinek kezelésénél az állami kormánynak teljes ellenőrködé­se elfogadtassék; hogy e célból 3) az igazgatóság székhelyét Pest városában vegye és ugyan itt az ügyeket az alapszabályok szerint vezesse; egyébbiránt az állami kormány nem átal[l]ja azt meg­engedni, hogy a pénzbeli kezelésekre, a részvények befizetésére és az osztrák nem­zeti bankkal tovább is tartó érintkezésekre nézve néhány igazgatósági tagok Bécsben is alkalmaztassanak; 4) hogy a magyar állami kormány szabadságában álljon a társaságnak nyújtan­dó négy millió forintnyi segedelem fedezését a legközelebb tartandó országgyűlés szabad választása és határozata szerint [a] következő változatok egyikében kívánhat­ni, úgy mint: a) vagy négy millió forintnyi öt százalékos a Morva folyótól Szolnokig terjedő egész vasútvonalra biztosított kötelezvények tetszés szerinti öszvegekbeni kibocsátá­sa által egy százalékos esztendei törlesztési öszveggel, melly esetben az állami kor­mány javára netán közbeeső kamatok kiegyenlítése határozottan fenntartatik; vagy b) négy milliónyi elsőbbségi részvények átadása által, mellyeknek a tőkeértékre nézve, de nem egyszersmind a kamat és osztalékra nézve is — mert e tekintetben a többi részvényekkel egyenjogúak lennének — minden más részvények fölötti elsőbb­ségük határozottan kijelentessék; vagy végre c) a pest-szolnoki vasútvonalnak a magyar állam teljes birtokába leendő átbo­csátása által, mi iránt még különös értekezlet lenne tartandó. Egyébiránt magától értetik, hogy ezen három biztosítási mód közül a választás egyátalában a magyar kormányt s illetőleg az országgyűlést illetendi. Az osztrák nemzeti bankkali értekezlet befejezése után a magyar állami kormány az a) és b) alatt meghatározott négy millió forintnyi pénzeszközt az ugyan ott határo­zottan kikötött mód szerint minél hamarább bocsátandja a központi vasút rendelkezése alá az építés akadálytalan folytatására, ellenben a magyar központi vasút összes testüle­tének záloglevelét veendi mind addig igénybe, míg a jövő országgyűlés a három fentar­tott fedezési változatok egyike vagy másika fölött határozni [nem] fog. Budapest, május lTn 1848 Gf. Széchényi3 István m. p. Kossuth L. m. p. Egykorú másolat OL '48ML OHB 1848:1992 Saját száma: a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium iratai 1848:1550 A társaság máj. 22-i közgyűlése elutasította a fenti ajánlatot; csupán arra állt rá, hogy székhelyét Pestre tegye át. Ennek okairól Spira: 1848 Széchenyije... 157-158. a így, a második e-n is ékezettel.

Next

/
Thumbnails
Contents