Századok – 1994

Tanulmányok - Urbán Aladár: Kossuth Lajos és a szegedi olasz foglyok kiszabadítása 1848 októberében V/872

A SZEGEDI OLASZ FOGLYOK KISZABADÍTÁSA 1848 OKTÓBERÉBN 885 gráfiát, Alberto Gianola: Deportati lombardo-veneí in Ungheria dal 1831 al 1848. Collezione Storica del Risorgimento Italiano. Serie 1. Volume X. Modem, 1934. 1-36. 4 1831-ben a magyarországi kolerajárvány miatt Szegedre nem szállítottak deportáltakat. Komáromba szállításukra ld. Országos Levéltár (OL) A 39 Magyar Udvari Kancellária, Acta Generalia 1831:9275. Átszállításukra Aradra uo. Acta Generalia 1832:1272. A szegedi dologház kiürítésére az olasz deportáltak számára ld. OL С 53 Helytartótanács, PuDlico-Politicum 1831—2 — 51, 54. A foglyok Aradra szállítására ld. uo. Publico-Politicum 1831 — 3 — 4, 281, 290, 299. Az első Szegedre küldött itáliai fogolyszállítmányra ld. uo. Publico-Politicum 1833 — 3 — 232, 247. Az Aradon őrzött foglyokra (1832-1833) és az 1833-tól működő szegedi Italianische Deportati Anstalt-ra ld. Gianola id. mű 37-104. (Gianola a részletes áttekintéshez az olasz és osztrák anyagck mellett — a Helytartótanács id. Publico-Politicum állagának 3. kútfőjét, ill. a General-Kommando P. és T-szekciójának anyagait használta.) Az intézmény szervezetének és életvitelének leírására, az 1839. évi létszámra ld. még „Kurze Beschreibung der kais. könig. Italianischen Deportati Anstalt zu Szegedin. April 30. 1839." Közli Vajna Károly: Hazai régi büntetések. Bp. 1906-1907. II. 473-478. (Magyarul uo. I. 599-603.) Az amnesztiával hazatértek kis csoportjára ld. Httótan. Publico-Politicum 1837 — 3 — 445. 5 Az I. Ferdinánd milánói koronázásakor adott amnesztiára és arra, hogy ezt nem terjesztették ki a deportáltakra: Gianola id. mű. 96-97. Ami a „status captivi" megjelölést illeti, a latin nyelvű hivatalos levelezésben mindig így nevezték az olasz foglyokat. A Csongrád megye követei által emlegetett leirat egyébként a Helytartótanács egy körözvénye, amelyet 1839. július 10-én bocsátottak ki Bartolo Colleoni, a szegedi várbörtönből megszökött fogoly ügyében; ld. Httótan. Publico-Politicum 1838 — 2 — 1. (A szökevényt nem sikerült elfogni, ld. Gianola id. mű 95., 144.) 6 Az 1839. október 10-i fejleményekre, a Rendek első, a Főrendekhez intézett 1840. február 19-i üzenetére és a felirat szövegére ld. „1839dik esztendei Magyarország közgyűlésének írásai". Pozsony 1840. II. köt. 167; III. köt. 29-30. Az 1840. március 2-i, a követi táblán lefolytatott vitára ld. „Magyarország közgyűlésének jegyzőkönyve". Pozsony 1840. II. köt. 238-240. 7 A nádor 1840. március 10-i nyilatkozatát a Főrendek előtt ld. „Szabad királyi Pozsony városában 1839. évi június 2kára rendeltetett Magyar Országgyűlésen a Méltóságos Főrendeknél 1840 februárius 25kétől május 12ig tartott országos ülések Naplója". Pozsony é. n. 129. A Rendek II. és III. üzenete: Irományok III. köt. 182; IV. köt. 13; a Főrendek válaszai: uo. III. köt. 114, 239; IV. köt. 69-70. A Főrendeknél a nádor már április 25-én kijelentette, hogy ez a tárgy „nem érdemli meg", hogy az uralkodó elé kerüljön. Erre és a főtárnokmester április 30-i bejelentésére ld. a Főrendek naplóját, 516, 569. Az ügy országgyűlési fejleményeire ld. még Gianola id. mű 105-121. 8 Ld. Gianola id. mű 123-145. A munka a deportáltak mindennapi életét bemutatva felhasználja Vajna id. mű. I. 603-607. oldalán közölt emlékezést. Az 1848 márciusi fogolylétszámra ld. a szegedi dandárparancsnok jelentését: OL H 1 Mimszteri Országos Ideiglenes Bizottság iratai 1848:82. (A jelentés megjegyzi, hogy a foglyok „Lombardia költségén táplálva".) 9 Kossuth indítványára ld Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48. (S. a. r. Barta István.) Bp. 1951. 672. A március 20-i felirati javaslatot, a 30-i feliratot és az uralkodó április 3-i válaszát ld. „Magyarország közgyűlésének irományai". Pozsony 1848. 89, 132,137, 165. 10

A politikai foglyoknak adandó császári amnesztiát 1848. március 20-án hirdették ki; ld. Wiener Zeitung 1848. március 23. A hír, hogy Spielbergből 115 lengyel és olasz foglyok bocsátottak szabadon, Brünnből származott, március 23-i kelettel, ld. Budapesti Híradó 1848. április 5. Az Életképek április 16-i számában azt kérdezte a Budán fogva tartott Murgu kiszabadítása után, hogy „a szegedi s munkácsi statusfoglyok börtöne mikor fog megnyílni?" Kossuth — Batlhyányhoz április 26-án, Batthyány — Bereg megyéhez és Szeged városához április 30-án; ld. OL H 2 Miniszterelnök elnöki iratai (Mein) 1848:81. Kossuth levelét közli: Kossuth Lajos Összes Munkái (KLÖM) XII. (S. a. r. Sinkovics István) Bp. 1957. 73. A munkácsi foglyok kiszabadítására ld, Lehoczky Tivadar: Bereg megye és a munkácsi vár 1848/49-ben. Munkács 1899. 16-17. 11

A nádor május 6-i levele az uralkodóhoz: OL N 31 István nádor miniszteri iratai 1848:1073; Latour levele és a nádor Deákhoz intézett június 11-i értesítése: uo. 1848:1374. 12

Deák — Esterházyhoz, június 27.; ld. H 67 Igazságügyaiinisztérium, államtitkári iratok 1848 — 39 — 1. Deák itt található június 17-i átiratának külzetén Ghyczy írásával ez áll: „Petóffy petitiója praeferenter kikeresendő". Bár ezt utólag áthúzták és a beadványnak más nyoma nincsen, valószínűnek kell tartanunk, hogy ilyen petíció valóban létezett. 13

Kárász Benjámin — Szemeréhez, június 11; ld. OL H 9 Belügyminisztérium, elnöki iratok 1848:315, 324; Vadász Manó — Szemeréhez, június 12; ld. uo. 1848:343.