Századok – 1994

Tanulmányok - Urbán Aladár: Kossuth Lajos és a szegedi olasz foglyok kiszabadítása 1848 októberében V/872

884 URBAN ALADÁR volt foglyok között milyen magas arányban voltak iparosok, számunkra mégis az az érdekes, hogy Kleinheinz kapitány a Pestre szállított összesen 400 főnyi olasz közül csak 317-ről rendelkezett ismerettel. Ezek közül a kimutatás szerint 64 fő állott be katonának, vagyis — a jelentés szerint — nincs Pesten. A többi tehát a fővárosban volt, valamiféle felügyelete alatt Kleinheins kapitánynak, ekkoriban már Budán, a Császár-fürdő melletti laktanyában.27 A szabadságharc történetéről szóló munkák — ha megemlékeznek az olasz deportáltak szabadon engedéséről — általánosságban említik, hogy a volt szegedi foglyok a honvédekhez, illetve a sorkatonasághoz álltak. Ez az általánosság érthető, hiszen a kérdést nemigen vizsgálták. Kleinheins kapitány kimutatása némi információt ad azzal, hogy a volt 400 fogoly (igaz, ő csak 317 főről ad számot) közül 64-ről tudjuk, hogy katonai szolgálatot vállalt. (Ez az összlétszám 16%-a.) A kimutatás azonban csak egyetlen személy esetében jelzi egyértelműen, hogy az illető „Soldat bey Honvéd". Ezt természetesnek is kell tartanunk, hiszen a honvédekhez álló olasznak feltétlenül kellett úgy tudnia magyarul, hogy ezt a szolgálatot vállalja. A többi magától értetődően került az országból kiindított 23. Ceccopieri olasz gyalogezred Pozsonyban visszamaradt részlegéhez, az ebből alakult Frangepán-csapathoz. A kép teljességéhez tartozik azonban az, hogy ezek a volt foglyok nyilván nem mind voltak karbonari-gyanúsak, vagy forradalmárok, s a fogság hosszú évei után szabadulva a katonai fegyelmet sem jól tűrték — még ha az Intézetben is katonai felügyelet alatt és katonás fegyelemben éltek. így nem csodálkozhatunk azon, hogy a feldunai (a Lajtánál álló) seregnél szolgáló Uhlmann főhadbíró november 13-án Pozsonyban kelt jelentésében követelte a Frangepán-csapattal a hadtesthez került Szegedről szabadult olaszok eltávolítását. A jelentés szerint ugyanis ezek közül 4 személy gyilkosságért, több pedig függelemsértés, gyávaság vagy egyéb vétek miatt van letartóztatásban...28 Görgey utasítása szerint az ügyet felterjesztették Pestre. Ennek a dolgozatnak azonban nem feladata sem a bizalommal visszaélt egyedek sorsának nyomonkövetése, sem a volt Deportati Anstalt épületének és gépeinek hasznosítása történetének tisztázása, sem annak felderítése, hogy az osztrákok 1849 januári bevonulása után mi lett a fővárosban maradt volt deportáltakkal, akiket újból le akartak tartóztatni.29 Az 1848 októberi gesztus: az ítélet nélkül évekig fogva tartott emberek szabadságának nagylelkű visszaadása, a közös ellenség elleni fellépés feltételeinek megteremtése, ez áll történetünk középpontjában. Ismeretes, hogy Kossuth és a magyar országgyűlés baráti magatartása viszonzásra talált: ennek gyümölcse lett az 1849-ben megalakult olasz légió. JEGYZETEK 1 A részletekre ld. Urbán Aladár: A főváros népe és helyőrsége az 1848. március áprilisi napokban. Kötetben Urbán Aladár: A nagy év sodrában. Tanulmányok 1848-ról. Bp. 1981. 51-95. 2 A részletekre ld. Urbán Aladár: Avères pünkösdvasárnap Pesten. Kötetben: A nagy év sodrában, 260-270. 3 A deportálás intézményének kialakulására, az első intézkedésekre ld. az olasz és osztrák levéltárak, valamint a budai Helytartótanács és General-Kommando anyagának felhasználásával készült mono-