Századok – 1994
Tanulmányok - Egyed Ákos: Kossuth és a székelyek 1848-ban V/831
KOSSUTH ÉS A SZÉKELYEK 1848-BAN 859 kormánybiztos úrnak" a következő rendelkezést hozta tudomására: „Berzenczey László szándékozott lemondását az országos honvédelmi bizottmány elfogadhatónak nem vélvén, azt hivatásának folytatására felszólította, miről országos biztos urat a felszólítás alatti közlése mellett azonnal értesíti."10 6 Vay a leirat hátára rávezette: „tudomásul szolgál". Ennél többre nem is telt tőle. Kossuth támogatását élvezve, az erdélyi főkormánybiztos, a Gubernium, a miniszterelnök és a belügyminisztérium részéről kifejtett erős nyomás sem félemlítette meg, ellenkezőleg, újabb bátor lépésre késztette Berzenczey Lászlót. Szeptember végén elhatározta, hogy összehívja a székelyek nemzeti gyűlését, amely egyébként is már régtől esedékes volt, hogy maga a székelység hozzon döntést alapvető kérdéseiben. Tervét szeptember utolsó napjaiban közölte a nyilvánossággal. Kossuth nem tudott Berzenczey szándékáról, ami kitűnt október 12-én kelt „Kossuth Lajos úrnak" címzett leveléből, amelyben „magam fejétől" kezdeményezett tervéről beszél. Elhatározását Berzenczey több érvvel indokolta. Azzal kezdte, hogy „mióta a ministerségről lelépése meg történt, azóta meg vagyon akadva munkálódásom, ha nem is egészen, de félő, hogy oly eszközökhöz kelletik nyúlnom, amit még nem akarnék".10 7 A továbbiakban konkrétan megnevezi a bajt: állami pénztárból nem kap pénzt, mert eldugják. Pedig pénz és fegyver sürgősen kellene, mert a Latour futárától elkobzott leirat a nyílt, fegyveres fellépésre szólította fel Puchnert. Berzenczey ezért elérkezettnek látta a pillanatot, hogy az összes fegyverfogható székelység mozgósítása által egy nagy katonai tábort szervezzen, amelynek tervét, már korábban elkészítette s azt Csíkban és Háromszéken — amint már utaltunk rá — az őt támogató tisztség is magáévá tett. „Itten a tábor alakul — írta Kossuthnak —, én nem várva a Gubemium reactionalis működéseit, magam fejemtől Székely nemzeti gyűlést hirdettem." Berzenczey a székely nemzeti gyűlés elnökévé Kossuth Lajost szerette volna meghívni, de tekintettel utóbbi nagy elfoglaltságára, tervétől elállt. „Egy bizottmányt akartam küldeni, mely ön itten már Istenített [!] személyét meg hívja Elnöknek, de erről le vertek, mivel sok elfoglalásait felhozták."108 Berzenczey szerint tehát Kossuth meghívásának csak a gondolata merült volt fel s ezzel az ügyet levették a napirendről. Jakab Elek azonban úgy tudta, hogy Udvarhelyszék vezetősége lelkesen elfogadta Kossuth elnöki meghívásának az ötletét, s Pálffy János képviselőt október 2-án arra utasította, hogy a felkérést Kossuthnak továbbítsa.109 A kérdés tehát további kutatást kíván, de annyit máris tudunk, hogy Berzenczeynek e tervét sokan ismerték, és ellenfelei igyekeztek felhasználni visszahívása érdekében. Valószínűleg ez késztette arra, hogy lemondjon róla. De a nagy székely tábor megvalósításához tőle várt segítséget. Nem kevesebb mint 24 ágyút kér, mert „a szászok és oláh határőrök hordják ki Szebenből az ágyúkat, nekünk egyetlen egy sincs". Hogy érvelése még nyomósabb legyen, nem feledte el idézni Latour elfogott leveléből, hogy Puchnernek feladata lesz Nagyvárad elfoglalása is. Szorult helyzetére utal levelének ez a mondata: „könyörgök az Istenért, fegyverekért",110 amely azt is elárulja, hogy kinevezése óta milyen keveset sikerült megvalósítani az önálló székely haderő tervéből. A székely nagygyűlést összehívó kiáltványában Berzenczey közölte a programot is. Eszerint az Agyagfalván összeülő nemzeti gyűlés programját három pont képezi: 1) Egy három személyből álló ideiglenes kormány választása, amely a magyar kor-
