Századok – 1994
Tanulmányok - Egyed Ákos: Kossuth és a székelyek 1848-ban V/831
852 EGYED ÁKOS megindoklása következett. Nagyon soká kell várnia a székelységnek, ha a sérelmeket egyenként kezdik orvosolni. Azonban Kossuth sem tudott, például a hatáőrség megszüntetése kérdésében a radikális megoldás álláspontjára helyezkedni, mert el lehet ugyan törölni a határőrség kötelező szolgálatát, de mit lehet helyette állítani? Kossuth kétkedéseire válaszként ifj. gróf Bethlen János bejelentette, hogy az Unió-bizottmány javaslatát a székely kérdés általános rendezéséről átnyújtotta a kormánynak. Kossuth elfogadta a bejelentést. Azonban törvényjavaslat a székely kérdésről csak több mint egy hónap múltán, szeptember közepén került az országgyűlés elé. Kossuth felismerte, hogy a sok huzavona miatt a honvédelem ügye szorul háttérbe, s mivel bizonyosan az sem kerülte el a figyelmét, hogy a határőrség megszüntetése miatt sem a miniszterelnök, sem Vay erdélyi királyi biztos, valamint a Gubernium nem akar szembehelyezkedni az osztrák minisztériummal, sem Puchner tábornokkal, maga kezdeményezte egy olyan székely haderő létrehozását, amelyet az osztrák befolyástól és az erdélyi General Commandótól teljesen függetlennek képzelt el. Tervének megszületése kétségkívül kapcsolatban volt a már elemzett Gál Sándorféle jelentéssel, de része volt a magyar kormányzat ama szándékának is, amely a haderő „magyar lábra állítását" célozta. Kossuth és a székely haderő szervezése Kossuth — amint Urbán Aladár kutatásaiból tudjuk — már júniusban szeretett volna jogot kapni katonai alakulat megszervezésére, de akkor még a miniszterelnök nem tartotta időszerűnek az ajánlatot.7 6 Mivel az ország védelmi helyzete közben rosszabbodott, augusztus közepén már minisztertanácsi határozat birtokában kezdhetett hozzá Kossuth, tervének kivitelezéséhez. S nem is késlekedett. Augusztus 17-én Berzenczey Lászlót „egy székely könnyű lovas sereg" toborzási kormánybiztosává nevezte ki. Érdemes odafigyelni arra, hogy Kossuth mennyire személyes ügyének is tartotta ezt a kérdést. Berzenczey kinevezési okmányában ezeket olvashatjuk: „A ministeri tanács által egy önkénytes szabad könnyű lovas seregnek Erdélyből s főképp a harcias derék székelység köréből toborzás útjáni kiállítására felhatalmaztatva, önt mint már a székely telepítések ügyében különben is kinevezett Ministeri Biztosomat, ezennel az elől nevezett ügyben is Kormányi Biztosul kinevezem, megvárva öntől teljes bizalommal, hogy erdélyi véreink s különösen a vitéz székelység hazafias szellemét fáradhatatlan eréllyel felhasználva (...) gyorsan kiállítsa, felszerelje, felfegyverezze s oly karba helyezze, miszerint a ministeri helybenhagyás mellett ki nevezendő vezér"77 alatt kész legyen a szolgálatra. Kossuth augusztus 18-án Vay Miklós országos biztost is értesítette Berzenczey kinevezéséről, akinek „hazafiúi buzgalma" kezességül szolgál arra, hogy a rábízott feladatokat megvalósítja. Emlékezteti Vayt, hogy Berzenczeyt már korábban telepítési kormánybiztosnak nevezte ki. Kéri Vayt, hogy a nevezettet ezen kettős fontos megbízatása teljesítésében támogassa. Ha Berzenczey megyei vagy széki közgyűléseket kíván tartani, szervező munkája során, ebben is legyen segítségére. Vaytól elvárja, hogy a „dolog menetéről" időnként nyíltan és őszintén beszámoljon.7 8 Végül Kossuth Berzenczeyt felhatalmazza, hogy Gál Sándort — nyilvánvalóan katonai
