Századok – 1994

Történeti irodalom - Paul Robert Magocsi: Historical Atlas of East Central Europe (Ism.: Niederhauser Emil) III–IV/780

780 TÖRTÉNETI IRODALOM Egy vállalkozásra, amely az eredmények összegzésére törekszik egy oly mozgalmas történelemmel rendelkező kontinensen, mint Európa, elsősorban a semmitmondó általánosítás és a részletek útvesztőinek veszélye fenyeget. S ez azért is fenyegető, mert a szerzők nem az eddig megszokott módon, azaz országok szerinti bontásban mutatják be Európa legújabbkori történetét. Teszik ezt azért, hogy a kontinens országaiban, régióiban különböző módon jelentkező, de időnként egymáshoz közelítő folyamatok bemutatására helyezhessék a hangsúlyt. E szép s az összehasonlításhoz nélkülözhetetlen módszer elméleti megfogalmazása és gyakorlata közti összhang megvalósítása persze nem is olyan egyszerű. A könnyebb feladat az, amikor egy-egy folyamat fő jellemzőit kell vázolni. A reakció Európájáról pl. el lehet mondani általában azt, hogy a királyság eszméjében, a történeti tradíciókban, illetve a dinasztikus legitimitásban gondolkodott. Hozzá lehet tenni, hogy e rezsimek egyik legfontosabb eszköze a napóleoni gyakorlat által is megerősített állam volt, amely a jogtól az iskoláig széles skálával rendelkezett feladata teljesítéséhez. A következő lépés, a reakció Európájának lebontása egyes régiókra vagy államokra már nehezebb feladat. Nehezebb, mert az összehasonlítást itt kell megvalósítani oly módon, hogy az eltérések, azonosságok megjelenjenek, s közben kellően informatív is legyen a bemutatás. Az indulás jónak tűnik, mert az alcím figyelemfelkeltő: .Akcióban a reakció: a gyakorlatok különbözősége". A könyv mindjárt az alfejezet elején egy összehasonlítást tesz, miszerint Franciaország egy mérsékeltebb gyakorlatot valósított meg mint Oroszország, Közép-Európa és a Mediterranum pedig valahol e két ország között helyezkedik el a konzervativizmus megvalósításában. Ezután következik egy-egy „vonal", egy-egy „ecsetvonás", s ez jelenti az országokat. S François Mougel, e rész szerzője bemutatja, hogy amit Oroszországban csináltak, az autokrácia, egyszemélyi hatalom, amelyik ukázokkal, erős cenzúrával dolgozik. E gyakorlatnak pedig az az eredménye, hogy a rezsim megtöri a liberális ellenállást vagy a nemzeti mozgalmat, s zárójelbe teszi, hogy ez alatt a dekabristákat s Lengyelországot érti 1825-ben illetve 1831-ben. S ezzel а 19. század első felének orosz történelme be is fejeződött, legalábbis ami a politikát illeti. Ezután a Hohenzollemek Poroszországáról, а Habsburgok Ausztriájáról valamint a Bourbonok Spanyolországáról még tömörebben ír a szerző. Mint sajátos esetet, a reakció Európájához sorolja Franciaországot is. Sajátossága abban van, hogy létezik egy írott alkotmány, működik а parlament s valami politikai szabadság biztosítva van. A reakció Európájának néhány évtizedes története mindössze egy egész oldalba van tömörítve. Összefoglaló munkánál а tömörítés nélkülözhetetlen, mégis ez esetben inkább а semmitmondó tömörség jellemzi а vállalkozást. Úgy tűnik, а másik veszélyt, а részletek útvesztőjét, az adatok telefonkönyvszerű felsorolását sem sikerült teljesen elkerülni. Ezzel találkozunk а gazdaságtörténeti résznél, amikor évszámok, nevek, találmányok követik egymást, s hasonló a helyzet a kultúrtörténetnél is. A szerzők mentségére szól, hogy csak vázlatot ígértek, mely egy nagyobb szintézis előzménye lehet. Ebből a szempontból viszont egyértelműen sikeres a vállalkozásuk, még akkor is, ha vaskos vázlatuk még messze van akár egy Hobsbawm vagy a már említett Schnerb tudományosan is szórakoztató gigantikus egyetemestörténeti összefoglalójától. A Précis d'histoire européenne azonban ebbe az irányba indult el, s kétségtelen oda is ér, különösen akkor, ha a francia mellett a külföldi, s mindenekelőtt az angol nyelvű eredményeket is nagyobb mértékben hasznosítja. Majoros István Paul Robert Magocsi HISTORICAL ATLAS OF EAST CENTRAL EUROPE. Cartographic design by Geoffrey J. Matthews. Seattle and London, Washington University Press, 1993. 218 I. KELET-KÖZÉP-EURÓPA TÖRTÉNETI ATLASZA 9. A seattle-i egyetem már több éve megindított egy több kötetes sorozatot Kelet-Közép-Európa történetéről, ennek elvben első kötete az itt ismertetett — már előlegezhetjük, kitűnő — történeti atlasz. Szerzője, a kanadai történész Kelet-Európa, ezen belül különösen Ukrajna történetének szakértője. A nyugaton szokásos módon a térképekhez magyarázó szöveg is járul. Persze Magocsi nemcsak a szövegek szerzője, hanem az egész atlasz koncepciója is tőle származik. Mint az előszóban íija, ötven problémát választott ki. Minthogy egy-egy problémát esetleg több résztérkép is illusztrál, végül is 89 térkép került be а kötetbe. Egy sincs köztük, írja Magocsi, amelyik csupán egy ország történetét ábrázolná.