Századok – 1994
Közlemények - Senga Toru: Tokutomi Soho; Vámbéry Ármin és a millenáris Magyarország – Vámbéry Ármin a japán diplomácia szolgálatában az orosz-japán háború idején III–IV/708
VÁMBÉRY ÁRMIN ÉS A MILLENÁRIS MAGYARORSZÁG 713 szövetség gondolatának híve volt, Vámbéryvel arra a közös megegyezésre juthatott, hogy a toll révén össze kell fogniuk Oroszország ellen. Tokutomit feltehetően először inkább Vámbéry személye és külpolitikai írói munkássága vonzotta Magyarországra, mint maga az ország,2 5 bár kétségtelen, hogy mint zsurnaliszta alig várta, hogy közvetlenül is megismerkedjen az európai országokkal, amelyeket csak irományokból ismert. Bizonyos azonban, hogy publicistánk magyarországi tapasztalatai révén Vámbéry hazája iránt is szimpatizáló és lelkes érdeklődést mutatott. A Pester Lloyd 1896. november 5-iki száma ad hírt Tokutomiékról. „A két úr (Tokutomi és Fukai) — írja az újság — teljesen el van ragadtatva fővárosunktól, és azt gondolják, hogy a patriotizmust, az energiát s a nemzeti lelkesedést illetően a magyaroknak oly sok közös vonása van a japánokkal. Az urak, akik tökéletes angol nyelvtudással bírnak, meglátogatták Vámbéry professzort, akit politikai írásaiból már régóta ismernek."26 Tokutomiék bizonyára észrevették a szóban forgó cikket, mielőtt elindultak volna Bécsbe. Tokutomi ugyanis aznap, vagyis november 5-én délután apjához intézett levelében beszámol egy róluk szóló újságcikkről, és azt is úja, hogy ez az a cikk, amelyet Vámbéry az előző napi beszélgetés alatt fiának diktált közzététel végett 2 7 Tudvalevő, hogy Tokutomi mint független újságíró az angol mintájú heimin shugi-t hirdette, amely azt az eszmét képviseli, hogy legyen szabad s nyitott társadalmi, politikai és gazdasági rend, és így élvezhette a közvélemény támogatását. Azonban ettől a kínai-japán háború kitörése táján fokozatosan elfordult, és az akkori kormányzat irányvonalához közeledett, ami miatt nem örvendhetett népszerűségnek. Nem sokkal hazatérte után elfogadta Matsukata Masayoshi kabinetjében a belügyminisztériumi tanácsadó posztját. Tokutomi a Min'yüsha kiadóvállalatot, amely ezekben az években anyagilag nehéz helyzetbe került, úgy akarta helyreállítani, hogy a Kokumin Shimbun legyen Matsukata kormányának sajtóorgánuma. Azonban a kabinet néhány hónap múlva, 1897 decemberében, lemondásra kényszerült, így Tokutomi terve kudarcba fulladt, sőt vállalatának anyagi helyzete még súlyosabb lett. A Kokumin no tomo 1897 augusztusától már nem heti- hanem havilapként jelenik meg, s végül 1898 szeptemberétől — miután augusztusban eldöntötték a vállalat drasztikus átszervezését és újjáalakítását — ezt is és a The Far East-cl is beleolvasztották a Kokumin Shimbunba.2& Ezekben a nehéz időkben Tokutomi, aki saját szemével láthatta a magyarokat és Magyarországot, tollat fogott, hogy bemutassa Magyarországot és történetét honfitársainak. A „Magyarország" c. írása ugyan névtelenül a Kokumin no tomo 1898. márciusi, áprilisi és májusi (367., 368. és 369.) számaiban, tehát három részben jelent meg,2 9 de kétségtelen, hogy Tokutomi tollából való. Zsurnalisztánk itt már átgondoltabban ad képet Magyarországról. A cikksorozat legelején a következőképpen nyilatkozik: „A világjáró utazónak, miután látta Konstantinápolyt, vajon milyen benyomásai lehetnek, mikor Magyarország földjére lép? Csodálkozni fog azon, hogy a törökök, akik rendelkeznek ugyan sajátos szép tulajdonságokkal, nem képesek ellenállni Eu-
