Századok – 1994

Közlemények - Senga Toru: Tokutomi Soho; Vámbéry Ármin és a millenáris Magyarország – Vámbéry Ármin a japán diplomácia szolgálatában az orosz-japán háború idején III–IV/708

VÁMBÉRY ÁRMIN ÉS A MILLENÁRIS MAGYARORSZÁG 713 szövetség gondolatának híve volt, Vámbéryvel arra a közös megegyezésre juthatott, hogy a toll révén össze kell fogniuk Oroszország ellen. Tokutomit feltehetően először inkább Vámbéry személye és külpolitikai írói munkássága vonzotta Magyarországra, mint maga az ország,2 5 bár kétségtelen, hogy mint zsurnaliszta alig várta, hogy közvetlenül is megismerkedjen az európai orszá­gokkal, amelyeket csak irományokból ismert. Bizonyos azonban, hogy publicistánk magyarországi tapasztalatai révén Vámbéry hazája iránt is szimpatizáló és lelkes érdeklődést mutatott. A Pester Lloyd 1896. november 5-iki száma ad hírt Tokutomiékról. „A két úr (Tokutomi és Fukai) — írja az újság — teljesen el van ragadtatva fővárosunktól, és azt gondolják, hogy a patriotizmust, az energiát s a nemzeti lelkesedést illetően a magyaroknak oly sok közös vonása van a japánokkal. Az urak, akik tökéletes angol nyelvtudással bírnak, meglátogatták Vámbéry professzort, akit politikai írásaiból már régóta ismernek."26 Tokutomiék bizonyára észrevették a szóban forgó cikket, mielőtt elindultak volna Bécsbe. Tokutomi ugyanis aznap, vagyis november 5-én délután apjához intézett levelében beszámol egy róluk szóló újságcikkről, és azt is úja, hogy ez az a cikk, amelyet Vámbéry az előző napi beszélgetés alatt fiának diktált közzé­tétel végett 2 7 Tudvalevő, hogy Tokutomi mint független újságíró az angol mintájú heimin shugi-t hirdette, amely azt az eszmét képviseli, hogy legyen szabad s nyitott társadalmi, politikai és gazdasági rend, és így élvezhette a közvélemény támogatását. Azonban ettől a kínai-japán háború kitörése táján fokozatosan elfordult, és az akkori kor­mányzat irányvonalához közeledett, ami miatt nem örvendhetett népszerűségnek. Nem sokkal hazatérte után elfogadta Matsukata Masayoshi kabinetjében a belügy­minisztériumi tanácsadó posztját. Tokutomi a Min'yüsha kiadóvállalatot, amely ezek­ben az években anyagilag nehéz helyzetbe került, úgy akarta helyreállítani, hogy a Kokumin Shimbun legyen Matsukata kormányának sajtóorgánuma. Azonban a kabi­net néhány hónap múlva, 1897 decemberében, lemondásra kényszerült, így Tokuto­mi terve kudarcba fulladt, sőt vállalatának anyagi helyzete még súlyosabb lett. A Kokumin no tomo 1897 augusztusától már nem heti- hanem havilapként jelenik meg, s végül 1898 szeptemberétől — miután augusztusban eldöntötték a vállalat drasztikus átszervezését és újjáalakítását — ezt is és a The Far East-cl is beleolvasztották a Kokumin Shimbunba.2& Ezekben a nehéz időkben Tokutomi, aki saját szemével lát­hatta a magyarokat és Magyarországot, tollat fogott, hogy bemutassa Magyarorszá­got és történetét honfitársainak. A „Magyarország" c. írása ugyan névtelenül a Ko­kumin no tomo 1898. márciusi, áprilisi és májusi (367., 368. és 369.) számaiban, tehát három részben jelent meg,2 9 de kétségtelen, hogy Tokutomi tollából való. Zsurna­lisztánk itt már átgondoltabban ad képet Magyarországról. A cikksorozat legelején a következőképpen nyilatkozik: „A világjáró utazónak, miután látta Konstantinápolyt, vajon milyen benyomásai lehetnek, mikor Magyarország földjére lép? Csodálkozni fog azon, hogy a törökök, akik rendelkeznek ugyan sajátos szép tulajdonságokkal, nem képesek ellenállni Eu-

Next

/
Thumbnails
Contents