Századok – 1994

Közlemények - Senga Toru: Tokutomi Soho; Vámbéry Ármin és a millenáris Magyarország – Vámbéry Ármin a japán diplomácia szolgálatában az orosz-japán háború idején III–IV/708

Senga Таги TOKUTOMI SOHO, VÁMBÉRY ÁRMIN ÉS A MILLENÁRIS MAGYARORSZÁG* Vámbéry Ármin (1832-1913) az 1905-ben megjelent „Küzdelmeim" c. önéletrajzának IX. fejezetében bemutatja és értékeli saját tudományos és irodalmi munkásságát. A „The Story of Hungary" с. először 1886-ban kiadásra került könyvével kapcsolatban azt úja, hogy „...az előbb angolul megjelent és később több más, még spanyol és japán nyelvre is lefordított történetkönyv olyan nagy kelendőségnek örvendett, aminőre idehaza sem lehetne számítani".1 Soraiból azt gondolhatnók, hogy a szóban forgó könyv japán fordításban valamikor 1905 előtt látott napvilágot. Azonban sorainak olvasásakor nem volt tudomásom arról, hogy megjelent-e valaha Vámbéry ezen munkája Japánban, ezért kissé meglepődtem a magyar tudós fenti szavain. Ennek kapcsán először Shiratori Kurakichi történész jutott eszembe, aki 1902-ben Magyarországon volt tanulmányúton és megismerkedhetett Vámbéryvel. A japán tudós annak idején azt mondta egy magyar lapban, hogy „Talán én vagyok az első japáni, a ki a magyarok előtt Japánt képviselem, s az első, a ki a japáni népnek Magyarországról és a magyarokról beszél".2 Shiratori azonban nem jöhet szóba, mert a tudós irodalmi munkássága nem tartalmazza Vámbéry könyvének japán fordítását.3

A japán historiográfiában említésre méltó dolog lett volna, ha egy olyan korai időszakban, amikor a japánok még csak Európa nagyhatalmainak, többek között Nagy-Britanniának, Németországnak, Franciaországnak és az Osztrák-Magyar Monarchiának a történetét tanulmányozták nagy érdeklődéssel, máris megjelent volna Japánban egy könyv — bár csak fordításban —, amely kizárólag Magyarország történetét tárgyalta részletesen. így kíváncsi lettem erre a könyvre és fordítójára. Ez a mű azonban az ún. Kelet-Európa országaira vonatkozó japán nyelvű irodalom bibliográfiájában sem szerepel, amely nemcsak Magyarországgal kapcsolatos könyveket, hanem cikkeket is felsorol.4

Gondoltam, azért mégsem lesz nehéz dolog megtalálni a könyvet a japán nagy könyvtárakban, de eredménytelenül járt a keresés, amikor 1993 nyarán Japánban tartózkodtam. Véletlenség folytán azonban nyomára bukkantan, és arra -a következtetésre jutottam, hogy a könyv teljes egészében nem látott napvilágot japánul, csak kis részei kerültek közlésre Japánban nem igazán szöveghű átültetésben már 1898-ban, azonban nem a Vámbéry név alatt. Ahogy az alábbiak-