Századok – 1994

Közlemények - T. Mérey Klára: A településhálózat változása és ennek okai a Dél-Dunántúlon (1850–1914) III–IV/650

DÉL-DUNÁNTÚI. TELEPÜLÉSHÁLÓZATA 1850 ÉS 1914 KÖZÖTT 651 különösen manapság! A megye olykor külön országnak is volt tekinthető, s ennek nemegyszer hangot is adtak (lásd: Somogyország!), és a törvényes lehetőségek: a megyei önkormányzat, a statútum-alkotás joga stb. ezt reális valósággá is tette. Ugyanakkor gazdasági szempontból a tárgyalt időszakban már eltűntek az éles elválasztóvonalak, a határvonalak. Nagykanizsa és Veszprém pl. Somogy megye jelentős részének volt a piachelye. Nem elhanyagoltható tényező az sem, hogy Dél-Dunántúl nem vámhatár mellett fekvő terület ekkor: Ausztria és Horvát-Szlavonország közös vámterületet képezett vele. Jelen vizsgálatunk első éveiben az ország — és benne ez a régió is — a már többször visszatérő központosítási kísérletek egyikét élte meg. A „rebellis" nemzet testébe ültetett idegen Beamter-had átgondolt, modern és kegyetlenül szisztematikus elvek alapján „rendezést" hajtott végre. Ennek során Dél-Dunántúl településhálózatának rendszere alapvetően nem, de — a kisebb módosításokkal — mégis megszenvedte ezt a centralizációs kísérletet. Ugyanakkor az 1850-es évek közepén kezdődik el az 1848/49. évi forradalom úrbéres földeket parasztkézre juttató rendelkezéseinek végrehajtása, amely gazdasági oldalról változtat a tulajdonviszonyokon. Ezzel pedig alapvetően befolyásolja a települések életét és egymáshoz való viszonyát, sőt, talán a településhálózat alakulását is. Ha a korszak nagy statisztikusának: Fényes Eleknek két eltérő időpontban: az 1830-as évekig visszanyúló és 1841-ben megjelent kötetében és az 1851-ben közreadott geográphiai szótárában rögzített települési adatai alapján elkészített összegzéseket, táblázatokat vizsgáljuk, azonnal szemünkbe ötlik, hogy a 750 km2

területű Muraköz hét mezővárosa, továbbá falvai és pusztái hiányoznak a Magyarország településeit feltüntető szótárból. Ez érthető, hiszen a Bach-korszakban a Muraközt elcsatolták Magyarországtól. A kisebb közigazgatási változásokra (mint pl. a járások határváltoztatásai, összevonások vagy új kerületalkotások stb.) most nem kívánok kitérni, de utalni szeretnék azokra a számbeli változásokra, amelyeket ezekben a nagyrészt leíró forrásokban találunk és amelyek vizsgálataink alapját képezik. Nem térünk most ki a források bírálatára, mert azt már másutt megtettük.5 Az alábbiakban rövid összefoglalást adunk a térség településtípusaiban beállott változásokról, beleértve a lakosságszám változásait is. A három időmetszetet magába foglaló táblázatban a terület, illetve azon belül a megyéknek a felvétel időpontjában levő határait vettük figyelembe.6 1. táblázat A települések és lakosaik száma Dél-Dunántúlon A település típusa A településtípusok és lakosainak száma A település típusa 1840-ben 1850-ben 1865-ben A település típusa típus lakos típus lakos típus lakos Szabad királyi város 1 14287 1 15318 1 18113 Rend. tan. város _ _ 1 9836 3 21772 Mezőváros 96 202612 86 187832 105 234642 Falu 1279 654834 1132 598103 1282 713754 Puszta vagy major 231 15298 430 8908 475 44951 Összesen 1607 887031 1650 819997 1866 1033232