Századok – 1994
Közlemények - Tóth István György: A vasi kisiskolák társadalomtörténete a 17–18. században III–IV/579
608 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Öt családban a második fiú adta tanulásra a fejét, itt a telket — a magyar és horvát falvaknak a németekétől eltérő szokásjoga szerint — nyilván az első fiú örökölte. Csak két családból indult a legidősebb fiú távoli iskolába, mindkét esetben követte őt az öccse is, mindketten özvegyasszonyok gyerekei voltak, akik odahaza feltehetően nem tudtak megélni. A 13 diák között mindössze egyetlenegy akadt, aki családjának egyetlen fia volt, a harasztifalvi Delli János. A 19 éves fiú azonban egy pusztatelken meghúzódó özvegyasszony gyermekeként választotta a tanulást, ez esetben tehát nem volt olyan gazdaság, amit átvehetett volna. Feltűnő a horvátok magas aránya a távoli iskolába induló jobbágygyerekek között. 1753-ban az uradalom négy horvát falujából került ki a diákok több mint fele, a 13-ból hét tanuló. A következő összeíráskor, 1785-ben az uradalomból elvándorolt mind a négy diák horvát volt. Ezekben a falvakban azonban egyetlenegy aláírót sem találunk a 18. században, de még a következő század első felében is csak egyet-kettőt.11 2 A horvát falvak több lakosában mégis megvolt az igény arra, hogy taníttassa a gyermekét. Világosan mutatja ezt Kanics Mihály horvátnádaljai jobbágynak 1778-ban a földesúrhoz írt kérvénye.11 3 Ebben előadta, hogy nagyapja a Henics Miklósnak, a falu kocsmárosának sok bor árával maradt adósa, és halála után ő, mint unoka, igyekezett ezt az adósságot törleszteni. A kocsmáros fuvarozást kért a pénz fejében: „méghlen a fiai Kűszegen oskoláit gyakorolták, ezen adósságot szolgállyom le néki, — kérte Henics Miklós, — mivel a fiainak eledelt kölletik Kűszegre vünni ... Kétszer vüttem eledelt a fiainak Kűszegre, harmadszor Szombathelyre ... negyedszer akart(a), Győrre vügyem a fiait", de ezt a kérvényező már nem vállalta. A horvátnádaljai kocsmáros fiai ezek szerint a kőszegi gimnáziumban kezdték meg középiskolai tanulmányaikat. Több mint negyedszázadon át Vajnovics György volt Horvátnádalja tanítója, aki azonban csak olvasásra tanított, ha tehát a kocsmáros fiai meg akartak tanulni legalább írni, el kellett hagyniuk a szülőfalujukat.11 4 Szombathelyen 1771-ben alakult meg a ferences kisgimnázium, feltehetően ezért folytatták a Henics-fiúk a Kőszegen elkezdett tanulmányaikat ebben a közelebb fekvő városban, ahová az elemózsiás csomagok is könnyebben eljutottak. Győrre pedig valószínűleg azért kellett volna a fiúkat átszállítania a nagyapa borozását törlesztő jobbágynak, mert a szombathelyi kisgimnáziumban hiányoztak a felsőbb osztályok. Az 1785-ben az urbárium tanúsága szerint Henics Miklós legidősebb fia, a 19 éves Istók már visszatért Horvátnádaljára, a 16 éves Imre viszont még ekkor, hét évvel az idézett kérvény kelte után is a győri iskolát látogatta.11 5 Jó volna tudni, hogy hol hasznosíthatta az idősebbik fiú a gimnáziumban tanultakat, valószínűleg Győrből visszatérve apjának segített a jól jövedelmező kocsmaházban, ahol azonban legfeljebb a számtani ismereteinek vehette hasznát. Hasonló összeírás készült 1733-ban a Széchényi grófok Sopron megyei birtokán, a sárvárfelvidéki uradalomban is.11 6 Elvándorolt iskolamesterek és diákok a sárvárfelvidéki uradalom falvaiban 1733-ban Település Háztartás Diák Iskolamester Lövő mezőváros 109 2 1 Német falu Boz 53 0 0
