Századok – 1994

Közlemények - Tóth István György: A vasi kisiskolák társadalomtörténete a 17–18. században III–IV/579

584 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Az iskolahálózat fejlődése Vas megyében 1696-1754 között 1696 1754 egy iskolamester jut 1135 lakosra 983 lakosra egy iskolaépület jut 1188 lakosra 1053 lakosra Az iskolák és tanítók számának alakulása Vas megyében 1696-1754 között 1696 1754 1754. évi adatok az 1696. évi %-ában lakosság /fő/ 101 000 178 000 176 % tanítók száma 89 181 203 % iskolaépületek száma 85 169 199 % A vasi tanítók száma a 18. század alatt folyamatosan nőtt, 1697-ben 111, 1754-ben 181, 1770-ben 213, és 1778-ban már 238 iskolamester élt a megyében. A fenti adatokból megállapíthatjuk, hogy a kisiskolák hálózata Vas megyében a 18. század első felében épült ki. Kazó és Batthyány egyházlátogatásai, azaz 1696— 1754 között a megye lakossága 76%-kal nőtt, a tanítók és az iskolaépületek száma azonban ugyanezen idő alatt megkétszereződött. Ezek a megyei átlagszámok azonban eltakarják a hatalmas különbségeket eme nagy kiterjedésű, sokarcú megye egyes régiói között. A megye természetes tájainak nem a 18. századi óriási járások, hanem az 1910-ben érvényes járásbeosztás felelt meg a legjobban, ennek alapján így alakult a tanítók száma az egyes régiókban:2

4 A tanítók számának alakulása Vas megyében az 1910. évi járások 1696 1754 1754. évi adatok az 1696. évi %-ában 1. szombathelyi 13 29 223,1 % 2. kőszegi 9 13 144,4 % 3. sárvári 19 27 142,1 % 4. kiscelli 10 23 230,0 % 5. vasvári 5 22 440,0 % 6. körmendi 6 15 250,0 % 7. muraszombati 8 9 112,5 % 8. szentgotthárdi 4 16 400,0 % 9. németújvári 3 10 333,3 % 10. felsőőri 12 17 141,6 % Összesen 89 181 203,3 % Ha a 18. század első felének gyors fejlődését járásokra bontva vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a szlovének lakta Tótság, azaz a muraszombati járás reménytelenül lemaradt a fejlődésben, ezzel szemben a másik három elmaradt terület, a németújvári, a vasvári és a szentgotthárdi járások falvaiban ezekben az évtizedekben