Századok – 1994

Közlemények - Tóth István György: A vasi kisiskolák társadalomtörténete a 17–18. században III–IV/579

VASI KISISKOLÁK A 17-18. SZÁZADBAN 583 kátor tette egykor, „ha ő maga egyszersmint az iskolamester tisztének megfelelni nem akart".1

8 A későbbi korok meghatározott ismérvekhez kötötték és válaszfalakkal rekesztették el a lelkészi és iskolamesteri hivatást. Anakronizmus volna azonban, ha visszavetítenénk a 18. századi rendezett viszonyokat ebbe a tanult emberekben szűk korba: 1697-ben az ötvennyolc éves Hercegszőllősi János már tizenegyedik éve működött Rábagyarmaton mint katolikus licenciátus. A török hódoltságból, Baranya megyéből jött ide, korábban evangélikus lelkész volt. E kettős egyházi karrier ellenére sem végzett iskolákat, csak olvasni tudott, írni nem.1

9 Nem egyedülálló Hercegszőllősi János esete. 1659-ben Nádasdon Szmodics Mihály volt az evangélikus lelkész. Fiatal ember volt, az előző évben avatták fel papnak.2

0

Majdnem négy évtizeddel később, 1698-ban a vizitáló katolikus főesperes, Kazó István, Szmodics Mihályt mint katolikus licenciátust találta Nádasdon. A 69 éves férfi, akit Kazó horvátnak mond, valójában a tótsági Pusócról származó vend volt.2

1

Már tizenöt éve látta el itt a katolikus pap teendőit, azaz az ellenreformáció nyomása alatt nem gyülekezetet cserélt, hanem — legalábbis külsőségekben — vallásfelekezetet. , Aüg katolikus, babonákkal teli" ember, jegyezte fel róla Kazó István: valláscseréje felszínes lehetett. A két vallás szolgálatában legalább négy évtizedet töltött el a nádasdi hívek irányítójaként, ám akárcsak Hercegszőllősi János, Szmodics Mihály is megrekedt az olvasnitudás szintjén, írni ő sem tudott.2

2 A tanítók számához tehát a katolikus licenciátusokat és a teológiát nem végzett, legfeljebb csak gimnáziumba járt evangélikus mestereket is hozzá kell adnunk. A 18. század elején kiépül az iskolák hálózata 1697-ben a plébániáknak csak 46%-ában volt iskola. Az iskola nélküli plébániás falvak közül 40-ről azt jegyezte fel a vizitátor, Kazó István főesperes: „iskola itt soha nem is volt". A többi plébániás faluban korábban feltehetően állt valamilyen iskolaépület, hiszen a 17. század vége az iskolák történetében több szempontból is mélypontot jelent. Sok faluból feltehetően elkergették a protestáns mestert, sok iskola pedig a török háborúban égett le. így például három faluban is a plébános veteményeskertje zöldellt az egykori schola helyén.2

3 A következő katolikus egyházlátogatás alkalmával, 1754-ben a plébániáknak már nem 46, hanem 91%-ában volt iskolamester, és további 71 tanítót írtak össze a filiákban. Iskolák és tanítók a plébániával rendelkező Vas megyei falvakban 1754-ben iskolaépület iskolamester plébániák száma van van 101 nincs van 9 van nincs 1 nincs nincs 8 Összesen 119