Századok – 1994
Tanulmányok - Fábiánné Kiss Erzsébet: A honárulók vagyonának lefoglalása és kezelése – az 1848–49-es pénzügyi adminisztráció egyik speciális feladata I/46
58 FÁBIANNÉ KISS ERZSÉBET 2 Uo. és 271. 3 Magyar Országos Levéltár (MOL), az 1848-1849-es minisztérium levéltára, Miniszterelnökség, Országos Honvédelmi Bizottmány, Kormányzóelnökség (H 2., a továbbiakban: OHB vagy Korm. elnöki), 1848:845. ein. okt. 3. (exped). 4 Erről: Dr. Sarlós Béla: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc büntetőjoga. Budapest, 1959. (a továbbiakban: Sarlós, 1959), I. rész, III. fejezet. 5 Vö. MOL, az 1848-1849-es minisztérium levéltára, Igazságügyi Minisztérium, Álladalmi ügyészi osztály (H 72., a továbbiakban: IM, Állad, ügyészi), 1849:1. kútfő, 57. tétel. Dr. Bee Antal volt ig. főorvos-katonatiszt ügye. 317/k.v. szám. 6 Magyar Törvénytár. Corpus Iuris. 4. köt. Budapest, 1900. 7 Tapasztalatunk szerint 1849-ben ítélet után tekintik véglegesnek az elkobzást, sőt ideiglenes kezelésre sem hajlandó a Duschek-vezette Pénzügyminisztérium, hacsak nem ál] rendelkezésre ehhez IM-határozat. Az alábbiakban erről bőven lesz szó. — A leginkább részletes lexikoni meghatározás a következő: A hűtlenségnek fej- és jószágvesztés esetében a „magánjogi hatása az volt, hogy a bűnösnek összes vagyona a tett elkövetésével (ipso facto), azaz azonnal, és anélkül, hogy arra ítélet szükséges lett volna (!), a koronára szállt A hűtlenség tehát háramlási címet (titulus devolutions) képezett, s mint ilyen, nemcsak bűnvádi, hanem polgári pernek is lehetett tárgya". Kiemelendő, hogy a jószágvesztés mint büntetés későbbi büntető-törvénykönyveinkben többé nem szerepel. A Pallas Nagy Lexikona (Bp. 1893-1904) — „Hűtlenség"). 8 Csizmadia-Beér, 274. (558. sz. határozat) 9 Uo., 275-276. (561. sz. határozat); 291. (614. sz. határozat) 10 Uo., 829. 11 KapocsE Imre pesti kerületi közvádló 1849. június 13-i felterjesztése szerint nála több, az ellenséggel állítólag megszökött egyént mint hazaárulót jelentenek, bizonyíték nélkül. Ezek javai az állam érdekeinek biztosításaképpen a közvádló által zár alá helyeztetnek. Azt javasolja, hogy azokra nézve, akiket az ellenséggel együtti távozáson kívül semmi más nem terhel, országgyűlési határozat vagy kormányrendelet útján bizonyos határidő lenne kitűzendő, hogy ezen idő alatt magukat igazolni tudják. (V.ö. 1848. okt.) IM, Állad, ügyészi, 1849:1. kfő, 19. tétel, 355. k.v. szám. — Benyovszky Péter, Nákó János megbízottja a budai ostrom után konstatálta, hogy Nákó pesti házait és ezek berendezését lefoglalták, holott engedéllyel tartózkodik külföldön. — Az államügyész a Nákót terhelő adatok felterjesztésére utasítja a pesti közvádlót, és inti, hogy enélkül a jövőben ne terjesszen fel ügyeket. Uo., 1849:1.kfő, 5. tétel, 1849. jún. 12., 19. 2052. Ig./42. á. ü. szám. 12 V.ö. Igazságügyi Minisztérium Kossuthhoz, 1849. július 16. MOL, az 1848-1849-es minisztérium levéltára, Igazságügyi Minisztérium, Szegedi iratok (H 73., a továbbiakban: IM, Szegedi), 1849:317. kfő, fogalmazvány. 13 OHB-rendelet, okt. 14. (exp.) OHB, Elnöki, 1848:1066. ein. A Pénzügyminisztériumhoz megérkezett; nyoma van a rendeletnek: MOL, az 1848-1849-es minisztérium levéltára, Pénzügyminisztérium, Központi iktatókönyvek ÇH 24.). — Hertelendy Miksa kormánybiztos jelentése az igazságügyi miniszternek, 1849. június 6. IM, Állad, ügyészi, 1849:1. kfő, 6. tétel, Nagyszentmiklós, 59. sz. 14 Csizmadia-Beér, 174., 706., a törvényjavaslat: 712. — Hadzsics (nagybecskereki városbíró) Temes, Torontál és Bács megyék ostromállapotba helyezéséről és haditörvényszékek felállításáról nyújtotta be javaslatát, tekintettel az egyre feszültebb délvidéki állapotokra, noha Vukovics Sebő kormánybiztos ezt a véleményt megalapozatlannak tartotta. Július 30. MOL, az 1848-1849-es minisztérium levéltára, Belügyminisztérium, Elnöki (H 9., a továbbiakban: Bm, Elnöki), 1848:696. 15 Két korabeli véleményt idézünk arról, miszerint a halálbüntetés kimondása jelentette a vagyonelkobzást is: Becsei Károly kir. sószállító perének ítélet végrehajtása utáni (!) áUamügyészi felülvizsgálata alkalmával Farkas János úgy vélekedett, hogy, noha az őt elítélő és kivégeztető nagyváradi vésztörvényszék ítéletében nincs szó jószágvesztésről, a javak elkobzása jogos volt, mivel az a vésztörvényben benne foglaltatik (sic!). Lásd: az ügyészi vélemény fogalmazványát, 1849. jún. 13. (kiadmányozás nélküli), IM, Állad, ügyészi, 1849:1. kfő, 116. tétel, 1760. Ig./15. á. ü. szám. — Kornis Károly büntetőjogász eljárási „kis kalauza" a vésztörvény hiányosságait kívánta pótolni értelmezésével és iratmintáival. О magától értetődően — hivatkozás nélkül — így fogalmaz: ,A honárulási vétség büntetése életvesztésen kívül, jószágvesztés is lévén: — intézkedjék közvádló aziránt is: hogy a vádlott elfogatása alkalmával egyszersmind vádlott vagyonának zár alá vétele is eszközöltessék (...)" 21-22. par. Komis Károly. Eljárási rendszer. Az országgyűlés 1849. évi február 13-án kelt határozata által megalapított rögtön ítélő hadi s polgári vegyes bíróságok, és az azok mellett működő közvádlók számára alkalmas gyakorlati tiszti írás szerkezeti példányokkal ellátva. [1849] (a továbbiakban: Kornis) 16 Erről részletesen: Duschek, 299-300.; és Hadtörténeti Levéltár, Kriegsgericht Pest, 5/44. 1852. Duschek Ferenc, 1850., fol. 323/v-324. (németül)
