Századok – 1994

Tanulmányok - Fábiánné Kiss Erzsébet: A honárulók vagyonának lefoglalása és kezelése – az 1848–49-es pénzügyi adminisztráció egyik speciális feladata I/46

52 FÁBIANNÉ KISS ERZSÉBET A következőkben ismertetjük azokat az intézkedéseket, kiegészítő rendeleteket, amelyek a honárulók javai körüli eljárásról szólnak. 1) Az elsőt a kormányzó 1849. április 26-i kelettel 6083. ein. szám alatt az április 27-i 90. számú Közlöny-ben jelenttette meg (lásd: az iratközlő Függelék-ben). A rendelet szövege szinte a dolgok közepébe vágott — előzmények nélkül —, hiszen az adminisztráció egyformaságát kívánta meg, holott eligazító utasítás nem volt. Két lényeges pontja van: a) a lefoglaló szabályszerű eljárás után (ezt már korábban ismertettük) a Pénzügyminisztériumhoz jelent; b) zárgondnokai kell kijelölnie még a pénzügyi (minisztériumi) biztos előtt. — Felmerül a kérdés, hogy milyen határozat vagy végzés alapján intézkedik a lefoglaló (törvényhatóság, kormánybiztos, közvádló stb.)? Nagy Károly (IM) idézett április 21-ei levelében kiemelten szól arról, hogy a rögtönítélő törvényszékek nem rendelkezhetnek zár alá vételről, hanem az egyes személyek ellen lefolytatott bírói eljárásról tett jelentésük után az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium intézkedhet csak az állam nevében, amely a „törvényes és természetszerinti tulajdonos". — Duschek pénzügyminiszter eközben saját szempontjai (a lehető legkevesebb elkobzás, confíscatio; a korábbi állapot lehetőség szerinti megőrzése) szerinti utasításokat adott beosztottjaiból válogatott pénzügyi biztosainak: a helyileg kinevezett zárgondnok felesleges; olyan birtokokon, ahol szabályozott, rendezett formában folyik a gazdálkodás (elsősorban nagyobb uradalmakban) a korábbi gazdatisztek irányítása alatt, mindent változatlan formában kell hagyni; ilyen helyeken a pénzügyi biztos csak az állami felügyeletet biztosítja.21

Takarékos hivatalnok módjára azt rendjén valónak találta, hogy a romló vagy költséget igénylő termékeket, tárgyakat azonnal eladják vagy a hadseregnek szállítsák, mindent elismervény, nyugta, elszámolás, feljegyzés mellett. Az esetleges jövedelmet az állampénztárba kell küldeni.2

2 A következő rendelet 2) ugyancsak a kormányzótól jelent meg a Közlöny-ben május 3-án (95. szám) május 2-ai kelettel, 5908. ein. szám alatt (lásd: iratközlő Függelék-ben). A néhány nappal később született rendelet az előzővel ellentétben, nem a Pénzügyminisztériumhoz, hanem az Igazságügyi Minisztériumhoz irányítja a jelentést tevőt, akinek addigra a javak zárlati biztosítását is el kell végezni (bejárás, leltár, becsű). Az Igazságügyi Minisztérium által meghozott végleges határozat után a Pénzügyminisztérium rendelkezik a javak állandó átvételéről. A bírósági ítéletről, ami után a szokás és jog szerint a végleges foglalás eszközölhető, nem esik szó.2

3 A sorrendben következő 3), ezúttal május 15-ei rendelet (lásd: iratközlő Függelék-ben; Közlöny, 1849/108. szám (máj. 18.), igazságügyminiszteri rendelet, máj. 15., 1252-1254., 1293., 1306-1307., 1319. számok) megszületésében Duschek közbenjárását gyaníthatjuk, mégpedig máj. 7-i és 14-i, az Igazságügyi Minisztériumhoz küldött átiratai alapján, amelyekben számos kifogást emelt az eddigi intézkedésekkel szemben, és több javaslatot is tett a helyzet tisztázására. Átirataiban felhívta a figyelmet az előző két kormányzói rendelet lényeges ellentmondására (a Pénzügyminisztérium, ill. az Igazságügyi Minisztérium elsődlegessége), és javasolta, hogy végleges és állandó átvételre csak a bírói ítélet kimondása után kerüljön sor. Addig csak a következő lépések történhetnének: a javak biztosítása, az adatokat tartalmazó jelen-