Századok – 1994

Beszámoló - XII. szlavisztikai napok Debrecenben (Földvári Sándor) II/433

434 BESZÁMOLÓ alkalommal megrendezésre került Szlavisztikai Napok nemzetközi rendezvénye is 1994. január 27-én. A címbeli többes számot az indokolja, hogy az elmúlt évtizedek tudományszervezésének szemlélete kapcsán Russzisztikai Napok néven rendezett az intézmény konferenciát húsz éven át, és tizenegy alkalommal ennek alszekciója, illetve társrendezvénye volt az orosz filológián kívüli, szláv témák előadássorozata. Lévai Béla egyetemi adjunktus, a rendezvény állandó szervezője és házigazdája bejelentette: az idei évtől a két konferencia időben is elkülönül, ami kedvezőbb lehetőséget biztosít arra, hogy a korábbiaknál is több és színvonalasabb előadásra kerüljön sor úgy a russzisztika, mint a szlavisztika területén. A januári rendezvény történettudományi témái közül ki kell emelnünk Alekszander Gjurov tudományos főmunkatárs előadását Az egyházak a kora középkori bolgár-magyar kapcsolatokban címmel, amely több új adattal gazdagította ezt, a napjainkban ismét a kutatás homlokterébe került témát. Forrásadatok interpretálását tekintve polémiaként jellemezhető diszkusszió bontakozott ki közte, illetve Font Márta egyetemi docens között. Utóbbi a Magyarok a „Poveszty vremennih let" szövegében c. előadásában folytatta a filológiai elemzés, illetve a történészi vizsgálatok összekapcsolását, amelyre már több példát láttunk tőle a korábbi publikációiban. A téma kutatása hosszú előzményre tekint vissza; itt Hodinka Antal nevét kell említenünk, akinek ebből a szempontból való értékelését éppen Font Mártától kaptuk az 1993. június 15-16-án Nyíregyházán rendezett Hodinka Emlékkonferencián. Udvari István tanszékvezető főiskolai tanár előadása Lengyelországi szepességi gorál falvak népélete Mária Terézia korában címmel a néprajz, a történettudomány és a filológia eszközeit igénybe vevő komplex vizsgálatra nyújtott példát a saját szerkesztésében megjelent forrásgyűjtemény alapján, amelyet a Vasvári Pál Társaság Füzetei c. sorozat tagjaként láthatunk viszont. A szerző több forráskiadvány megjelentetésével segítette már a történettudományi vizsgálatokat, tanúsítván, hogyan válhat a szláv filológia is a „történelem segédtudományai" szerény nevű, de rangos diszciplínakör tagjává. (így a már említett Hodinka Antal Emlékkonferencia kapcsán kiadott kéziratfeldolgozásaira, a munkácsi görög katolikus püspökség lelkészségei 1806. évi összeírásának feldolgozására, és más munkáira utalunk.) Lutskay Mihály ungvári görög katolikus püspöki titkár, nyelvész és néprajzkutató halálának 1993. december 15-én ünnepeltük 150. évfordulóját. Lutskay nevéhez fűződik a História Carpato-Ruthenorum sacra et civilis с. négykötetes munka, amelyet Joann Duliskovics, Hodinka Antal és mások is forrásként használtak, ám csak a nyolcvanas évek végén indult meg publikálása a Szvidniki Ukrán Múzeum periodikájában (Kelet-Szlovákia), az ungvári J. Szak egyetemi tanár fordításában (ukrán nyelvre), illetve az általa gondozott eredeti latin szöveg kíséretében. Lutskay Grammatica Slavo-Ruthena... c. egyházi szláv — kárpátaljai ruszin párhuzamos nyelvtana Josef Dobrovsky nyomán, Verseghy Ferenc magyar nyelvtanának hatása alatt íródott. Mindezt azért bocsátottuk előre, mert a Szlavisztikai Napok vendégeként adott elő Petro Lizanec professzor, az Ungvárott működő Hungarológiai Központ igazgatója, Lutskay Mihály életművének avatott ismerője. Lizanec ukrán fordításában, illetve az eredeti latin szöveg általa végzett gondozásában, és kísérőtanulmányával jelent meg Lutskay nyelvtana a szerző születésének kétszázadik évfordulóján, 1989-