Századok – 1994

Beszámoló - Historia Fenno-Ugrica (Klima László) II/429

BESZÁMOLÓ 431 3. Domokos Péter: Die Bedeutung von Kasan in der Geschichte der finnougrischen Völker und in der Finnougristik. (Kazany szerepe a finnugor népek történetében és a finnugrisztikában.) 4. Klima László: On the Uralian Homeland — in General and in Particular. (Az uráli őshazáról - általában és konkrétan.) 5. Vikár László: Old and News Layers in some Finno-Ugrian Musical Traditions. (Régi és új elemek a finnugor zenei tradíciókban.) Barta Antal azt elemezte, hogy milyen szerepe volt a magyar nemzettudatban a rokon nép, rokon nyelv keresésének, milyen politikai felhangok fűződtek ehhez és röviden vázolta, hogyan foglalta el helyét a magyar közgondolkodásban a finnugor eredet és rokonság tudata a 19. század második felétől. Bereczky András előadásában kutatástörténeti áttekintésre vállalkozott. A finn történelemmel foglalkozó magyar műveket jellemezte, csoportosította és röviden értékelte. Vázolta azt is, hogy milyen Finnország-kép bontakozik ki ezekből a művekből. Domokos Péter Kazany városának a finnugor népek történetében játszott szerepére hívta fel a figyelmet, egyúttal arról is beszélt, hogy Kazanynak milyen jelentős szerepe volt a finnugrisztika oroszországi művelésében. Klima László előadása első részében az uráli őshazakutatás „módszertani" kérdéseivel foglalkozott, majd az őshazakutatás újabb eredményeit kísérelte meg értékelni és összhangba hozni. Vikár László a Bereczky Gáborral több éven át folytatott Volga vidéki népdalgyűjtését értékelte és felhívta a figyelmet a magyar népdalkincs török rokonságára. A magyar előadások felkeltették a hallgatók érdeklődését, elhangzásuk után minden előadóval dialógus alakult ki. A mintegy kétszáz elhangzott előadás mindegyikéről képtelenség lenne egy ilyen rövid beszámolóban szólni. Egy-két jelenséget, irányzatot szeretnék csak most kiemelni. Több előadás foglalkozott a sztálini időszak eseményeivel, így pl. a Gulagok kérdésével is. Az előadásokból kitűnt, hogy ezt a korszakot még a kutatók sem képesek érzelemmentesen, objektíven értékelni. Volt olyan kutató is, aki a munkatáborok pozitív hatásairól értekezett, ami erős ellenvetéseket váltott ki. A téma nagyon lényeges, mivel a Szovjetunió keleti finnugor autonóm köztársaságainak történelmére, mindennapi életére a háttérből nagyon erós hatást gyakoroltak a területeiken működő (a mai Oroszországban sem teljesen felszámolt) munkatáborok. A sztálini munkatáborok mellett a 20. század egyéb problémáit is tárgyalták a kutatók előadásaikban. A Szovjetunió kis finnugor népeinek történetében ez a korszak volt a legkutatottabb az utóbbi félévszázadban. A történelmi művekben dominált a Szovjetunió és a szovjet modell felsőbbrendűségének hirdetése. Az oului konferencián tárgyalt négy témakör közül kettő is a 20. századra vonatkozott. Ezek meghirdetésével a konferencia szervezői nyilván elő akarták segíteni az erról a korszakról a Szovjetunióban felvázolt egyoldalú képnek a módosítását. A Szovjetunió történelmi eredményeinek propagálása azonban nemcsak azzal a káros következménnyel járt, hogy torz képet eredményezett a kis finnugor népek 20. századi történelméről, hanem azzal is, hogy a korábbi korszaknak, az orosz állam