Századok – 1994
Közlemények - Petneki Áron: Advenae et peregrini. Utazás és zarándokság a középkori mentalitástörténetben II/352
AD VENAE ET PEREGRINI 371 gendában szereplő Konrád nevű német emberre, aki bűnei miatt ,jzinte bűzlött, mint sírjában a negyednapos halott", s végső feloldozását csak Székesfehérvárott, Imre sírjánál nyeri el.114 A büntető-zarándoklatokkal elsősorban emberölés bűntettét lehetett jóvátenni (feltéve, ha az illető kiegyezett az áldozat rokonaival). Néha még uralkodók is kénytelenek alávetni magukat egy ilyen tisztulási folyamatnak. A leghíresebb ilyen középkori peregrinációt Ferdeszájú Boleszló lengyel király járja végig, mert 1112-ben megvakíttatja bátyját, aki hamarosan bele is hal a csonkításba. (Zbigniew az idősebb ősi jogán magának követelte a trónt.) Boleszlóra akkora politikai nyomás nehezedik (bátyja párthívei és a közvetíteni próbáló gnieznói érsek részéről), hogy kénytelen vállalni a nyilvános bűnbánatot: elzarándokol Székesfehérvárra, Szent István sírjához, és Somogyvárra, Szent Egyed ereklyéihez. A vezeklő ruhába öltözött király féüg penitenciatartó, félig diadalmenetszerű útjáról érdemes hosszabban idézni Gallus Anonymus krónikájából, hiszen a bencés szerzetes szemtanúja volt ennek a nem mindennapi búcsújárásnak: ,JLáttuk ugyanis [saját szemünkkel] ezt az oly kitűnő férfiút, az oly hatalmas fejedelmet, oly kedves ifiút, amint első alkalommal negyven napig nyilvánosan böjtölt, kitartóan fekve a földön, hamuban és szőrcsuhában, könnyek árja és zokogás közepette, miként mondott le az emberek társaságáról és a velük való társalgásról, a föld volt asztala, fű a törülközője, fekete kenyér a csemegéje és víz a nektárja. (...) S ama böjt mind a negyven napján böjtölt volna, megmaradván a kenyéren és a vizén való élésnél, ha a nagy fáradság [ti. a zarándoklaté], az érette miséket és imádságokat mondó püspökök és apátok gondoskodása és szeretete az engedelmesség parancsával nem szegette volna meg a böjtöt. Az éji szállásról reggel elindulván gyalog, nemegyszer mezítláb ment a püspökökkel és papokkal mindaddig, míg a Boldogságos Szűz hóráit, az adott nap kánoni hóráit és a hét bűnbánati zsoltárt a litániával be nem végezte, gyakran a vigüiák után a halottakért még hozzátette a zsoltár egy részét. Ugyanilyen istenfélelmet és buzgóságot tanúsított a szegények lábának megmosásában és az alamizsnaosztásban, hogy senki szűkölködő, aki segítséget kért tőle, a segítség nélkül nem ment el És az északi fejedelem valahányszor püspök vagy apát székhelyére, vagy prépostságba érkezett, a helyi püspök, apát vagy prépost, de nem egy esetben maga Kálmán király is körmenettel jött elébe. Boleszló pedig mindenütt bizonyos ajándékot adott a templomnak, de ama fő helyeken csak aranyat és értékes szöveteket ajánlott föl. És ahogy egész Magyarországon a püspökök, apátok és prépostok ájtatosan fogadták, ugyanúgy rendeltek számára világi szolgálatot pompával és nagy szorgalmatossággal, ő pedig megajándékozta amazokat s tőlük is ajándékokat fogadott el. A királyi tisztségviselők és szolgák mindenüvé elkísérték, és jelezték a királynak, hol fogadták Boleszlót buzgalommal, és hol hanyagabbul,"115 A késő-középkori zarándoklatoknak újfajta célpontjai is támadnak. Az átváltozás, a transzszubsztancia teológiai vitái nyomán kialakuló Szent Vér-kultusz a brandenburgi Wilsnacktól Kassáig és a Duna menti Bátáig számos helyen vonzza a hívők seregét.11 6 A vérző ostya tisztelete a 15. században olyan nagy, hogy háttérbe szorít más búcsújáró helyeket. Ezzel magyarázhatjuk, miért tesz fogadalmat Erzsébet, Habsburg Albert magyar király özvegye, hogy ha fiúutóda születik, nemcsak Váradra, László király sírjához, hanem Wilsnackba is ajándékot küld, egy akkora ezüstszobrot, mint
