Századok – 1994
Közlemények - Solymosi László: Harangozók és Harangozó nevű települések a középkori Magyarországon II/335
348 SOLYMOSI LÁSZLÓ Romanorum inde ab a. post Christum natum MCXCVIII ad a. MCCCIV. I, Berolini, 1874, 4401. sz., A veszprémi püspökség római oklevéltára. Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. I, Budapest, 1896, 24. Vö. Sofymosi László: A magyarországi középkori latinság szótára. Levéltári Szemle 40(1990/3), 83. Csehországban létezett duiník, animator, proanimatus nevű társadalmi réteg és hat Dulntky-heiynév. Heinrich Felix Schmid: Die rechtlichen Grundlagen der Pharrorganisation auf westslavischem Boden und ihre Entwicklung während des Mittelalters, (továbbiakban: Die rechtlichen Grundlagen) Weimar, 1938, 85-87, 912-913; Antonín Profom: Mfstnf jména v Öechách. I, Praha, 1947, 444-445; Vladimir Smilauer. Osfdlení íech ve svétle místních jmen. Praha, 1960, 42. Ez a hasonló, ugyanakkor a magyarországitól lényegesen különböző csehországi társadalmi réteg kortárs analóg jelenség volt, nem pedig minta Magyarország számára. Mind a cseh-, mind a magyarországi jelenséget nagy-morva eredetűnek tartja Matúi Kuiera: „Duíníci" - najstarSia skupina poddanského obyvatel'stva na naSom území. Sborník Filozofickej fakulty Univeraty Komenského, Historica, 9, Bratislava, 1958, 165-179; Uő.: Slovesnko po pádé VelTcej Moravy. Bratislava, 1974, 305-307. 5 Polycarpus Radó: Enchiridion liturgicum. Editio secunda, emendata et aucta. I-П, Romae, 1966, I,465-467, II, 1418-1419. 6 Sofymosi László: Harangozó nevű települések a középkori Magyarországon. In: A Dunántúl településtörténete. VII. Szerk. Somfai Balázs. Veszprém, 1989, 281-290. A három település közül kettőt, a madocsai apátság és az egri egyház Harangozó nevű birtokát, említi Kristó: Korai helyneveink, 80. Harangozók (campanarii) Csehországban is éltek, de települést róluk nem neveztek el. Schmid: Die rechtlichen Grundlagen, 83-87; Barbara Sasse: Die Sozialstruktur Böhmens in der Frühzeit. Historischarchäologische Untersuchung zum 9.-12. Jahrhundert, (továbbiakban: Die Sozialstruktur Böhmens) Berlin, 1982, 256, 259. 7 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (továbbiakban: DL) 14, vö. Georgius Fejér. Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis, (továbbiakban: Cod. dipl.) I-XI, Budae, 1829-1844, II, 124; Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae criticodiplomatica. (továbbiakban: Reg. Arp.) Ed. Emericus Szentpétery, Iván Borsa. 1-П/4, Budapest, 1923-1987, I, 71. sz.; Karácsonyi, János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I, Budapest, 1900, 244; A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története, (továbbiakban: PRT) Szerk. Erdélyi László és Sörös Pongrác. 1-ХП/В, Budapest, 1902-1916, ХП/В, 331. 8 Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai, (továbbiakban: Törvények) Budapest, 1904, 185-186 (15-18. c.). 9 Györffy György. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Geographia historica Hungáriáé tempore stirpis Arpadianae. (továbbiakban: Geogr. Hung.) I-Ш, Budapest, 1963-1987, I, 358-359, 361-362. 10 Györffy-. Geogr. Hung. III, 87, 89-90; DL 2987; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I, Budapest, 1890, 54, 63. 11 Kandra Kabos: Az egri főegyház Szent János könyve. Liber S. Johannis, (továbbiakban: Szent János könyv) (Adatok az egri egyházmegye történelméhez 1/3.) Eger, 1886, 442-443. A forrás alapjául szolgáló 1373. évi püspöki oklevél sem a Dinben, sem a Diplomatikai Fényképgyűjteményben (DF) nem található. n Kovács Béla: Eger középkori utcái, (továbbiakban: Eger) Heves megyei múzeumok közleményei. Ш, Eger, 1965, 77, 84-85; Kandra Kabos: Bakócs-codex vagy Bakócs Tamás egri püspök udvartartási számadó-könyve 1493-6 évekről. (Adatok az egri egyházmegye történelméhez П/3-4.) Eger, 1888, 441, 447. 13 Györffy: Geogr. Hung. 1П, 89. 14 Kovács: Eger, 77, 85. 15 Szamota István-Zolnai Gyula: Magyar oklevél-szótár. Lexicon vocabulorum Hungaricorum. Budapest, 1902-1906, 348. 16 Lásd a 11. jegyzetet. 17 Monumenta historica episcopatus Zagrabiensis. (továbbiakban: Mon. Zagr.) Ed. J. Bapt. Tkalíié. II, Zagrabiae, 1874, 81; Bunyitay Vince: A váradi káptalan legrégibb statutumai. (továbbiakban: Várad) Nagyvárad, 1886, 95; KoUányi Ferenc: Visitatio capituli e. m. Strigoniensis anno 1397. (továbbiakban: Visitatio) Budapest, 1901, 27. 18 DL 49675, vö. Fejér. Cod. dipl. V/l, 44-46. 19 DL 49679, vö. Fejér. Cod. dipl. V/3, 231-233; Györffy: Geogr. Hung. II, 580.
