Századok – 1994
Közlemények - Mesterházy Károly: Tegez és taktika a honfoglaló magyaroknál II/320
332 MESTERHÁZY KÁROLY tölcséresen szűkülő tárolót szerkesztett. A ferde szájnyílás szegélyére helyezte el a sírban talált két lapos S alakú rézpántot. Ezek alapján az szájnyílás 10 cm lett volna, a fenék pedig б cm körüli. 6 Zichy István: A honfoglaláskori tegez és keleti kapcsolatai. Túrán 2 (1917) 152-65. 7 Kada Elek Talfáji lelet. Archaeologiai Ért. 32 (1912) 323-25. 8 Jósa András: Honfoglaláskori emlékek... 317. 9 Hampel József: Újabb tanulmányok... 69. t.; Kada Elet A talfáji lelet 324.; Jósa András: Emlékek a honfoglalás korából. Arch. Ért 20. (1900) 214-19. 10 Zichy István: i. m. 162. Ezt később Dienes I. magyarhomorogi ásatásán igazolta és pontosította. Dienes István: A karancslapujtői honfoglalás kori öv és mordvinföldi hasonmása. Arch. Ért. 91 (1964) 23. 11 Le Coq, A. von: Chotscho. Berlin, 1913. 2. t. 12 Cs. Sebestyén Károly: A honfoglaló magyarok Ça és nyila. Dolgozatok 8 (1932) 219-20. 13 László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Bp., 1944. 342-44. (továbbiakban HMNÉ) 14 László Gyula: Adatok a kunok tegezéről. Népr. Ért. 32 (1940) 52. Újra kiadva az Őseinkről c. kötetben. Bp., 1990. 14&-150. 15 Dienes István: A honfoglaló magyarok. In: Orosháza története és néprajza I. szerk. Nagy Gyula. Orosháza 1965. 144.; U. a.: A honfoglaló magyarok. Hereditas. Bp. 1978. 20. kép.; M. Nepper Ibolya: Püspökladány-Eperjesvölgy. Régészeti Füz. Ser. IV32. (1979) 80-81.; Vinski, Zdenko: Ausgrabungen in Vukovar. Arch. lug. 3 (1959) 37.t; Kürti Béla: Honfoglaláskori magyar temető Szeged-Algyőn. Móra Ferenc Múz. Évk. 1978/79:1, 34041. 16 Toiik, Anton: Altmagyarische Gräberfelder in der Südwestslowakei. Bratislava 1968. 33.t. 11.; Dusek, Mikulás: Kostrove pohrebisko z X. a XI. strocia v Dolnom Petri II. Studijne Zvjesti 14 (1964) 7. kép 13. és Toiik Anton: i. m. 13. t. 19.; Jankovich B. Dénes - Makkay János - Szőke В. Miklós: Békés megye régészeti topográfiája. A szarvasi járás. MRT 8. Bp. 1989. 69. t. 2 a-b.; Баке,y Koméi: Honfoglalás-és államalapításkori temetők az Ipoly mentén. Studia Comitatensia 6 (1978) XL. kép, 151. kép.; Dienes István: A Kalocsa környéki rovásemlékről. In: Rovásírás a Kárpát-medencében, szerk. Sándor Klára. Szeged, 1992. ll.t; Fodor István: Honfoglaláskori temető Sándorfalván. Acta Ant. et Arch. Suppl. V. Szeged 1985 . 23. 5. kép 4.; Trogmayer Ottó: X-XII. századi magyar temető Békésen. Móra Ferenc Múz. Evk. 1962. 16. IV. t. 6-7.; Költő László: Honfoglaláskori tegezes sír Vörsön. Herman Ottó Múz. Évk. 30-31/2 (1993) 440. 2. ábra. 17 Révész László: Adatok a honfoglaláskori tegez szerkezetéhez. Acta Ant. et. Arch. Suppl, V. 1985. 35-53. 18 Salamon Ferenc: A magyar hadi történethez a vezérek korában. Századok 10. (1876) 781. 19 Ennek magyarázatául különböző elképzelések születtek. Hampel József. Újabb tanulmányok... 42 szerint már 5-6 nyílvessző behelyezése a szűk tegezbe komoly ügyességet igényelt László Gyula: HMNÉ 192. szerint a sírba tett nyílcsúcsok száma a halott rangjával kapcsolatos. Dienes István: Un cimetière de hongrois conquérants à Bashalom. Acta Arch. Hung. 7 (1956) 258. és U. a.: A bashalmi (Szabolcs-Szatmár m.) honfoglaláskori magyar temető. Arch. Ért. 84 (1957) 30. szerint a nyílcsúcsok száma az ég rétegeinek megjárását biztosította a lélek számára. 20 Cs. Sebestyén Károly: i. m. 221. és 94. jegyzet. László Gyula: Régészeti tanulmányok. Bp. 1977. 18. szerint a tömött tegezbe 25-40 nyílcsúcs fért. 21 Kovács László: Viselet fegyverek. In: Kristó Gyula: Az Árpád-kor háborúi. Bp. 1986. 230.; László Gyula: Honfoglaláskori régészetünk és a magyar nagycsalád. Arch. Ért. 77 (1950) 139. szerint 20-25 nyílcsúcs fért el a tegezben. 22 Bakay Koméi Honfoglalás- és államalapításkori temetők... 77. 23 Greguss Pál Szeged környéki régészeti leletek xylotomiai vizsgálata. A szegedi Városi Múzeum Kiadványai 9 (1939) 10. Az egyidejűleg vizsgált csengelei avar nyílcsúcshoz tapadt famaradványok Betulához, azaz nyírfához tartoztak. Greguss megjegyezte, hogy a nyílhegyet a beerősítés előtt valami gyantaszerű anyagba mártották, úgyszintén a kötözőháncsot is, mert a csiszolat készítésekor aránylag igen kemény, gyantaszerű anyagot is megfigyelhetett. Uo. 5. 24 U. Kőhalmi Katalin: i. m. 164.; Kovács László: Viselet, fegyverek... 227-28. Fából készültnek mondta a nyílvesszőket László Gyula: HMNÉ 342.; К Ojtozi Eszter: A nyű a honfoglalás korában. Szakdolgozat. Bp. 1958. и Dmitriev-Sadovnikov gr.: Luk vahovskih ostjakov i ohota s nim. klny. 9. 26 Solovjov, A. I.: Voennoje delo korennogo naselenija Zapadnoj Sibiri. Epoha srednevekovja. Novoszibirszk 1987. 30. 27 Lükő Gábor: Az ural-altáji népek primitív gyalujának magyarországi emléke. Déri Múz. Évk. 1936.131-33.; U. Kőhalmi Katalin: i. m. 103. Forrásban való felbukkanására Szádeczky-Kardoss Samu: Az
