Századok – 1994
Közlemények - Mesterházy Károly: Tegez és taktika a honfoglaló magyaroknál II/320
TEGEZ ÉS TAKTIKA A HONFOGLALÓ MAGYAROKNÁL 323 csíkokkal tekerték körbe. Legutoljára marad a vesszők tollazása, díszítése. A végső állapot elkészítéséhez szükséges csontgyalukat avarkori leleteink között Lükő Gábor fedezte fel (Szabadka).2 7 A hakaszok (a minuszinszki medence lakói) nyílvesszőinek vastagsága 8 mm volt.2 8 Az újabb kori török nyilakhoz is 8,5-10 mm vastag fenyő, esetleg bambusznád vesszőket használtak. Ezek az adatok elegendőek arra, hogy átlagosan 1 cm átmérőjűnek számoljuk a honfoglaláskori nyílvesszők vastagságát. Ha tehát ismerjük tegezeink bizonyos méreteit, akkor nagy biztonsággal beszélhetünk befogadóképességükről is. A legfontosabb méretadat a tegez nyakának szélessége, vastagsága. Sajnos, ennek a megítélése a legnehezebb, mert ezt a részét figyelték meg a legkevésbé. A szokatlanul alacsony számértékek, melyeket a maradványok alapján kikövetkeztethetünk, bizonyos fokig hitelesíthetőek a tegezszáj, ill. a tegez fejének egyéb adataival. Az adatok azt bizonyítják, hogy a néhány esetben konkrétan kimutatható alaki hasonlóság ellenére, az avar tegezek jóval nagyobbak, legalább kétszeres befogadóképességűek. Ez egyszerűen kimutatható abból, hogy a magyar tegez fedőlemezének teljes hossza rövidebb az avar tegez nyakán levő félköríves díszítő és merevítőlemezek húrhosszúságánál. Ugyanakkor az avar tegezek eme szerkezeti és díszítő eleme segítségünkre van a honfoglaláskori tegeznyak merevítők alakjának meghatározásánál.29 A tegezfedél alakját már Cs. Sebestyén is meghatározta. Azóta a bizonyító anyagunk megtöbbszöröződött, és akkor kiderült, hog^ a tegezfedél rögzített, nem lecsapható, mint ahogy ő ezt gondelta.3 0 Sőt az is bizonyos, Révész László elgondolásával szemben e fedőlemez a tegezfenékkel lényegében párhuzamos. Helyzete tehát megközelítőleg vízszíntes, és nem féltetőszerűen ferde, ill. lejtős.31 A tegez feje valószínűleg fából készült. Erre mutatnak a fedéllemez vagy a tegezszáj peremére, oldalára helyezett fém vagy csontdíszek, borítások. A tegezfedél nagyon keskeny fa lap volt, melynek tetejét vagy csontlappal vagy fém, jelenlegi isrrfçreteink szerint vaslemezzel borították. A csontlemezek keskenyek, nagyjából téglalap alakúak, hosszanti öldalaik kissé íveltek is lehetnek. Sándorfalvárói való csontlapunk csonka, szélesssége 2,3 cm.32 A Dabas-Gyón Paphegyről való csontlap hosszában ugyan csonka, de kiegészíthető. Az ép oldalán barna vasoxid lenyomat jelzi, hogy vaspánttal erősítették a tegez fedeléhez, amely derékszögben a tegezszáj oldalához is fogta egyúttal. A rajta levő fúrt szeglyuk alapján hossza kb. 9,7 cm, szélessége 2,7 cm.33 Békés-Povádon a 45. sírban is találtak (az ásató szerint billenő).tegezfedélre való csontlemezt. A csontlap hátoldala és elejének közepe irdalt, azaz a felerősítése ragasztással történt először. Hossza 9 cm, szélessége 3,4 cm volt.3 4 . Az egyik legjobb állapotú darab a bashalmi 9. sírból került elő. Két hosszanti oldala kissé ívelt, s az előzőekkel szemben, melyeknek sarkai lekerekítettek voltak, itt a sarkok éles szögben vannak lefűrészelve. A felerősítést két rombikusan kiszélesedő fejű vaspálcával oldották meg. A vaspálcák kiszélesedő vége alatt volt a csontlemezben a fúrt szeglyuk. A lemez két szélénél a vaspálcákat derékszögben lehajlították a tegezszáj oldalára. A lehajlításnál látszik, hogy a csontlemez és az oldalfalra hajló lemez síkja derékszöget zár be, tehát nem féltetőszerű a fedőlemez síkja. A csontlemez hossza 9,6 cm, szélessége 2,6 cm.35 A bashalmihoz hasonló jó állapotban maradt, meg a
