Századok – 1994

Tanulmányok - Kubinyi András: A Jagelló-kori Magyarország történetének vázlata II/288

A JAGELLÓ-KORI MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI VÁZLATA 311 10

Kubinyi András: A középkori magyarországi városhálózat hierarchikus térbeli rendjének kérdéséhez. Településtudományi Közlemények 23 (1971) 69. 11

Hóman Bálint és Szekfü Gyula: Magyar történet П. k. Bp. 1936. 299. — A városok és jelentősebb városok 17,4%-a volt egyházi kézen (ld. az előző j. id. h.-ét), ami azt mutatja, hogy a király és az egyházak birtokállományuknál nagyobb mértékben részesültek a 138 város és jelentősebb mezőváros tulajdonából. 12

A „báró" fogalmára: Fügedi Erik: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása, Bp. 1971. és Uő.: Uram, királyom... A 15. századi Magyarország hatalmasai, Bp. 1974. 158-192. Ld. azonban még Fügedi imént id. mobilitás könyvéről írt ismertetésemet: Századok 107 (1973) 753-757. — Kubinyi: Bárók i. m. 149-153. — A „bárófiak" fogalmára: ld. az id. ismertetésemet 754. és azt kiegészítve: Kubinyi, Bárók i. m. 151. o. 25. j. (Magyarul „úrfi"-nak hívták őket.) 13

Várdai Miklós, akinek családjából Mátyás alatt is akadt „igazi báró" (Kubinyi: Bárók i. m. 208.), még az 1498-as országgyűlésre is kapott személyre szóló meghívót (Dl. 82133.), igazi vitézlőnek, nem pedig nagyságosnak címezve. 14

A törvény szövege maga nem teljesen egyértelmű. A fenti értelmezés későbbi végrehajtási utasítások és oklevelek alapján készült, ld. ezekre: András Kubinyi: The Road to Defeat: Hungarian Politics and Defense in the Jagiellonian Period, From Hunyadi to Rákóczi: War and Society in Late Medieval and Early Modem Hungary, ed. by J. M. Bak and B. K. Király, Brooklyn 1982, 162-167. 15

Kubinyi András: A királyi tanács köznemesi ülnökei a Jagelló-korban. Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok. Mályusz Elemér emlékkönyv, szerk.: H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc, Bp. 1984. 257-268. 16

Móré György fia László II. Lajos alatt asztalnokmester (Fógel József. II. Lajos udvartartása 1516-1526, Bp. 1917. 25. — Korlátkövi Péter pedig udvarmester volt Mohácsig: Uo. 49. 17

Schiller Bódog-. Az örökös főrendiség eredete Magyarországon, Bp. 1900. 269-270. — Fügedi: Uram, királyom... i. m. 210-212. 18

Batthyány kapta az Újlaki család kihalta után a németújvári uradalmat, Fógel: i. m. 55. o. 25. j. — Móré — feleségül véve Újlaki Lőrinc özvegyét — a többi nagy részét szerezte meg. Uo. 25. o. 10. j. — Thurzó is részesült az Újlaki vagyonból: ó a galgóci uradalom ura lett Uo. 36. o. 2. j. Az említettek más birtokadományokhoz is jutottak. 19

Szekfü Gyula: Serviensek és familiárisok. Bp. 1912. — Mályusz Elemér: A magyar társadalom a Hunyadial, korában. A hűbériség és rendiség problémája, Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára, I. k. Bp. é. n. 318-332. — Bónis: Hűbériség i. m. 217-312. 20

V.o. pl. Középkori leveleink (1514-ig), szerk. Hegedűs Attila és Papp Lajos, (Régi magyar levéltár 1.) Bp. 1991. 89-90., 94-96. 21

Kubinyi András: A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt, Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából, szerk. Ruzsás Lajos és Szakály Ferenc, Bp. 1986. 60-61. — Megjegyzem, hogy Mohácsig a familiáris terminus technicus még együttél a servitorral, hogy az később állandóvá legyen. A későbbiekre: Varga J. János: Szervitorok katonai szolgálata a 16-17. századi dunántúli nagybirtokon (Értekezések a történeti tudományok köréből, 94.) Bp. 1981. 22

Ezt nagyszámú számadás és más adat igazolja, ld. még Mályusz: A magyar társadalom i. m. 397-398. 23

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a 15. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához), Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 4 (1973) 10-22. 24

Iosif Pataki: Domeniul Hunedoara in inceputul secolului al XVI-lea. Studiu si documente, (Bibliotheca Istorica XXXIX), Bucuresti 1973. 9. — Amikor 1505-ben Batthyány Boldizsár egy évre átvette Ernuszt Jánostól Csáktornya várát, valamint Prodaviz és Kapronca kastélyok igazgatását, akkor 800 Ft készpénzben, 2000 köböl borban, 600 köböl zabban, 400 kappanban, 400 csirkében és 400 sajtban állapodott meg urával. Igaz, ennek fejében neki kellett felfogadni és fizetni az uradalom személyzetét és az őrséget, összesen 83 személyt. Df. 232193. 25

Egy ilyen familiárisi tanács jogára és szerepére leginkább a Losonci Bánffy-család 1471-es egyezsége nyújt adatokat: A Tomaj nemzetségbeli Losonczi Bánffy-család története. Oklevéltár, II. k. Bp. 1928. szerk. Iványi Béla, 142-145. — Erre lehet következtetni Drágffy János 1524. évi végrendeletéből is: Középkori leveleink i. m. 94-96. 26

Uo. 89-90. — Erre az ügyre ld. még Dl. 82640, 82642, 82644, 82664, 82668, 82669, 82672, stb. 27

Bónis: Hűbériség i. m. 250-278. — Teljességre való törekvés nélkül néhány végrendeletet idézek, amelyekben az úr familiárisaira hagy valamit Gyakori a ló, de ruha, fegyver, stb. is előfordul. Dl. 35727, 46697, 84610, 82732. Ld. még a következő jegyzetet.