Századok – 1994
Tanulmányok - Zsoldos Attila: Iobagio Castri Possessionem Habens. (A várjobbágyi jogállás anyagi hátterének kérdései) II/254
A VÁRJOBBÁGYI JOGÁLLÁS ANYAGI HÁTTERE 269 50 Feltehető, hogy hasonló adónem létezett a királyi udvarszervezet száznagyi tisztségéhez kapcsolódóan is. 51 1219: VR 212. sz.; 1229: VR 371. sz. 52 Vö. 1219: VR 223. sz. 53 1220: VR 220. sz.; 1192: ÁUO XI. 62.; 1245: ÁUO VII. 187-88.; 1177: Borsa 1962. 215.; 1280: UB II. 145., stb. 54 Vö. 1237: „populos ducis, qui baccinia ferentes dicuntur" — HO V. 17. 55 1237: ÁUO VII. 29. 56 Eckhart 1908. 58-59. 57 1270: UB I. 380-82. 58 1219: VR 212. sz. 59 Vö. még 1229: VR 371. sz. 60 Ld. pl. 1243: ÁUO VII. 135.; 1251: RA 1/2. 296.; 1311: CD VIII. 1. 396. (ez utóbbit azonban vö. 1271: ÁUO VÜI. 350.) 61 1165: „istos homines intra suburbanos Posoniensis castri existentes ... a castrensi servicio subtraxi ... ut intra proceres eiusdem castri, proceres filii sancti Stephani regis existant" — CDES I. 85-86. 62 A különböző terminusokra ld. Zsoldos 1992. 63 1263: Pest 486. 64 Eckhart 1908. 22. 65 DRH I. 91., vö. DRU 1.110., — Arra nézve, hogy a várjobbágyokra a 14. században mint királyi kondicionáriusokra tekintettek ld. 1358: várjobbágy nemesítése „a Servitute condicionaria castri" való kiemeléssel történik — AO VII. 522.; 1362:, jobagio castrensis condicionarius" (ti. várjobbágy, vö. Zsoldos 1990. 18-19.) nemesítése — Zichy III. 208-10. 66 A szlavóniai várjobbágyok több szempontból is más jogok alatt éltek, mint a Drávától északra fekvő ország várszervezeteinek előkelői. A különbségek egyike éppen az adózás kérdése kapcsán világlik elő. A szlavóniai várjobbágyok nem fizették ugyan a nyestadót (marturina) a 13. század utolsó harmadában, a báni megszállás azonban tőlük is követelhető volt bizonyos feltételek mellett. Felvetődött ugyanakkor annak a gondolata is, hogy a nyestadó alóli mentesség maga is csak szerzett kiváltság volt, s a marturina megadásának kötelezettsége eredetileg a várjobbágyokat is terhelte (Eckhart 1908. 76-77., vö. még 1273: CDCr VI. 25-28. és 1278: CDCr VI. 242-43.). A szlavóniai várjobbágyság — többek között e vonatkozásban is — éppen úgy különbözött a magyarországitól, mint a szlavóniai nemesség az országostól: folytatva a hasonlat gondolatmenetét, a szlavóniai várjobbágyok státusát egyfajta „partikuláris várjobbágyság"-nak mondhatnánk. 67 1255: UB I. 239-40. 68 1238: UB I. 186-87.; 1246: UB I. 217.; 1248: UB I. 220.; 1254: UB I. 235-36. 69 1255: UB I. 247.; 1256: UB I. 250-51.; 1263: UB I. 297. 70 1269: UB I. 354-55.; 1272: UB III. 278. (vö. 1263: UB I. 297.); 1274: UB II. 57-58.; 1287: UB III. 284. 71 1299: „possessionem suam Chou vocatam ... in qua ipse comes Mochia residebat" — UB II. 328. 72 1283: UB II. 166-67., vö. 1283: UB II. 168-69. 73 1284: UB II. 189. és 1285: UB II. 194. 74 1291: UB II. 246-47. 75 1297: UB II. 312-13. — A vásárlók személyét illetően ld. 1291: UB II. 263-64. 76 1286: UB II. 202.; 1292: UB II. 269-70.; 1293: UB II. 289-90. 77 1298: UB II. 319-20.; 1299: UB II. 328-29. 78 1298: UB II. 319-20. 79 1293: UB II. 289-90. 80 1298: UB II. 319. 81 1298: UB II. 319-20. 82 1299: UB II. 328-29. 83 1283: UB II. 166-67.; 1286: UB II. 202.; 1292: UB II. 269-70.; 1293: UB II. 289-90.; 1297: UB II. 312-13.; 1299: UB II. 328-29. 84 1298: UB II. 319-20. 85 1286: UB II. 202. 86 1288: UB III. 285. 87 1292: UB II. 269-70.; 1293: UB II. 289-90.; 1297: UB II. 312-13. (a vásárlók maguk is csömötei birtokosok, ld. 1291: UB П. 263-64.)
