Századok – 1994
Tanulmányok - Laszlovszky József: Angol–magyar kapcsolatok a 12. század második felében II/223
ANGOL-MAGYAR KAPCSOLATOK A 12. SZÁZADBAN 233 király (maga is Oxford szülöttje), Margit királynő sógora élénken érdeklődhetett az iskola felvirágoztatása iránt."5 0 Továbbfűzve ezt a gondolatot felveti, hogy az Anonymusnál feltételezett angol források ismerete összekapcsolható a 12. század végi angol iskolák szerepével. Magyarországi Miklós oxfordi tanulmányainak szélesebb körű megismertetéséhez nagymértékben hozzájárult egy 1936-os oxfordi esemény is. Június 24-én, az egyetem szokásos ünnepi ceremóniáján, az Encenián, avatták díszdoktorrá Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást. A hazai politikai életben is jelentős szerepet betöltő érsek jogtudósi munkásságáért kapta ezt a kitüntetést, és az esemény különösen nagy visszhangot váltott ki, hiszen ugyanekkor avatták díszdoktorrá Anthony Edent, a brit birodalom külügyminiszterét, az angol közélet legfontosabb szereplőinek jelenlétében. Az esemény után, a díszebédet követően, az újonnan felavatott díszdoktorok nevében latin nyelven elmondott beszédében a bíboros utalt Miklósra, mint az egyetem első külföldi diákjára.51 Ez az elképzelés ma is gyakran felbukkan az oxfordi „köztudatban". 5 2 A későbbiekben a Magyarországi Miklósra vonatkozó adatokat leginkább a magyar diákok párizsi tanulmányai kapcsán idézték, mivel a korabeli angol-magyar kapcsolatokról általában kevés forrás volt ismert, és inkább csak kuriózum voltát emelték ki. Ugyanakkor több, kézikönyvként használt műben felismerték jelentőségét5 3 és rámutattak arra, hogy megjelenése Oxfordban jól tükrözi az ottani universitas nemzetközivé válását, és a magyar diákok egyre táguló mozgásterét. Mindezek ellenére a személyével kapcsolatos legalapvetőbb kérdések is tisztázatlanok maradtak a legutóbbi időig. Ezek a kérdések a következőkben foglalhatók össze: Mikor és milyen körülmények között került Magyarországi Miklós Oxfordba? Mit tudunk korábbi és későbbi életpályájáról? Milyen okok vezettek oxfordi tartózkodásához? Megjelenése az angol egyetemen egyedi jelenség, vagy valamilyen új típusú angol-magyar kapcsolatrendszer része? Miért közvetlenül Oroszlánszívű Richárd udvarától kapott támogatást? Mindezek alapján pedig szükségképpen felmerül az a kérdés, hogy vajon az ebben az időszakban egyre nagyobb jelentőségűvé váló angol iskolák játszottak-e valamilyen szerepet — Párizs mellett — a magyar diákok oktatásában. Vizsgálódásaink e fő kérdések megválaszolását célozzák, hangsúlyozva azt, hogy nem kívánjuk szaporítani az irodalomban fellelhető, és valójában nem bizonyítható hipotézisek számát. Az angol kutatók által megfogalmazott vélemények jórésze nem támasztható alá történeti adatokkal, ugyanakkor Magyarországi Miklós tanulmányait a korabeli magyarországi politikai és kultúrtörténeti eseményekből kiszakítva tárgyalták. Következtetéseink éppen ezért két fő csoportra oszthatók. Egyrészt a Nicholausra vonatkozó szűkszavú forrásrészlet elemzésére, másrészt az angliai tanulmányaihoz kapcsolható közvetett adatok értékelésére. A Pipe Rollok bejegyzései szerint 54 Magyarországi Miklós 1193 és 1196 között mindenféleképpen Oxfordban tartózkodott, és ezalatt a királyi udvar pénzügyi támogatásában részesült. Ezt vagy közvetlenül a királyi kincstártól kapta, vagy az oxfordi sherifftől. Az összeg több alkalommal változott. Egy időben heti 5 shillinget kapott, és ehhez néha külön összegek is járultak, majd 1193 Michaelmas és 1194 között az
