Századok – 1994

Történeti irodalom - Haraszti György: Magyar Zsidó Levéltári Repertórium (Ism.: Tilkovszky Lóránt) I/214

214 TÖRTÉNETI IRODALOM 214 módosítva a tvr-t, és nem utolsósorban kifundálva a »kötelező szabadfelvásárlást«, egyértelműen célul tűzte ki azt, hogy a termés minél nagyobb része kerüljön ismét — nyomott állami áron — központi készletbe." Az érdeklődő olvasó számos kérdésre választ kaphat a könyvből. A legfőbb kérdés azonban inkább csak a könyv elolvasása után fogalmazódik meg: vajon miként volt lehetséges, hogy a magyar mezőgazdaság ilyen mértékű megsarcolások és megpróbáltatások idején is működőképes maradhatott... Föglein Gizella Haraszti György MAGYAR ZSIDÓ LEVÉLTÁRI REPERTÓRIUM I. Hazai levéltárak MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1993. 745 p. A magyarországi zsidóság története levéltári forrásainak szisztematikus számbavétele alapfeltétele a továbblépésnek az ide vonatkozó kutatások terén, amelyek már eddig is igen figyelemreméltó eredményekkel jártak: elég talán a Magyar-Zsidó Oklevéltár értékes köteteire utalnunk. Nem szűken zsidó ügy ez, hanem hazánk történetének integráns része és feladata. Csak kisebb részben zsidó eredetű és zsidó intézmények őrizetében lévő — sajnos sokszor erősen szétzilált, veszélyeztetett állapotú, rendezetlen, nehezen áttekinthető — iratanyagokról van szó: nagyobbrészt országos, megyei, nem-zsidó egyházi és világi intézmények levéltáraiban fellelhető zsidó vonatkozású iratok, judaicák vártak számbavételre. Ehhez az első lépés aligha lehetett más, mint az elmúlt ötven év alatt kiadott közel kétszáz levéltári fond- és állagjegyzék, repertórium alapján egy „szupra-fondjegyzék" összeállítása azokról a forráscsoportokról, amelyek jelenlegi ismereteink és megállapításaink szerint egészben vagy részben zsidó vonatkozásúak. Haraszti azonban nem érte be ezzel, mert a levéltári segédletek egyenetlenségeit, feltáró munkájuk eltérő mélységét tapasztalva, számos esetben jelölt meg olyan állagokat, amelyekben valószínű — vagy akár csak lehetséges — zsidó vonatkozású források előfordulása, és okkal feltételezi, hogy az eddigi ilyenekként nyilvántartottak a még feltárhatókhoz képest kisebb részt képeznek. Ezt a mélyebb feltárást azonban csak a kutatók egész sorának intenzív munkálkodásától lehet várni. Ehhez Haraszti „szupra-fondjegyzéke" egyelőre kiinduló támpontot ad; egy tökéletesebb új kiadása később válhat csak lehetővé. Már azok is, akik e hatalmas munkát lektorálták, felvetették az anyag kívánatos tematikus rendszerezésének gondolatát, s konkrét javaslatokat is tettek megvalósításának lehetséges formáira. Bizonyos, hogy a hazai zsidóság történetének feldolgozásához egy ilyen tematikus rendszerezés adhatná az ideális segítséget, de egyet kell értenünk Harasztival abban, hogy a levéltári források feltártságának — feltáratlanságának jelenlegi fokán az egyelőre nem valósítható meg, s hogy a kutató feltárás szempontjából praktikusabb a jelenleg rendelkezésre álló levéltári leltárakból kiindulni. „Hazai levéltárak zsidó vonatkozású anyagának áttekintése a kiadott levéltári segédletek alapján" — ez a pontos megjelölése a Magyar Zsidó Levéltári Repertórium Haraszti György szerkesztette I. kötetének. A tervbe — sőt részben már munkába is — vett további kötetek kiterjednek majd a történelmi Magyarország utódállamainak levéltáraira is, valamint más országok — főleg Ausztria és Izrael — azon levéltárainak, intézményeinek iratanyagára, amelyek forrásokat őriznek a magyarországi zsidóság története vonatkozásában. A két félkötetre (A és B) osztott I. kötet élén áll Haraszti alapos, a hibalehetőségekre is igen szimpatikus módon már a maga részéről figyelmeztető bevezetése, amelyet a felhasznált kiadványok gazdagjegyzéke követ. A kiadványban alkalmazott rövidítések jegyzéke is gondosan kimunkált. Döntő jelentőségű a repertórium tipográfiai kivitelezése, amely Pál Lajos munkáját dicséri. A második félkötet végén foglalnak helyet a névmutatók (helynevek, személynevek, intézmények nevei) és a tárgymutató, valamint az angol nyelvű rezümé. A repertórium a Komoróczy Géza szerkesztette Hungaria Judaica kiadványsorozatban jelent meg; támogatói voltak a korábbi „Kulturális és történelmi emlékcink feltárása, nyilvántartása és kiadása" program (Budapest), a Memorial Foundation for Jewish Culture (New York), az MTA Országos Tudományos Kutatási Alap (Budapest), a Rosenfeld Foundation (Cleveland, Ohio), és a Soros Alapítvány (Budapest-New York). Tilkovszky Lóránt