Századok – 1994

Beszámoló - Beszámoló a Werbőczy István és műve c. tudományos ülésről (Földi András) I/194

196 BESZÁMOLÓ BESZÁMOLÓ A WERBŐCZY ISTVÁN ÉS MŰVE C. TUDOMÁNYOS ÜLÉSRŐL Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1993. április 26-án Werbőczy István és műve címmel tudományos ülést rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Jogász Egylet szervezésében. Az előadók — történészek, jogtörténészek és római jogászok — különböző, egymást jól kiegészítő szempontokból mutatták be és értékelték Werbőczy István, történelmünk sokat vitatott, de sine ira et studio csak ritkán méltatott alakját. Az alábbiakban röviden ismertetjük az előadásokat azok elhangzásának sorrendjében. Kubinyi András professzor Werbőczy István Mohács előtti politikai pályafutásáról adott áttekintést. Elmondta, hogy Werbőczy életrajzában ma is sok a fehér folt. Bár az 1530-as évek végén nyolcvan évesnek mondták, ez korántsem biztos. Nem igazolható az sem, hogy ő lett volna az a „W" vezetéknevű István, aki a nyolcvanas évek elején a kancelláriában konzervátor (levéltárőr) volt. Bizonyosra vehető, hogy 1492-ben beiratkozott a krakkói egyetem artes fakultására, ahol azonban legfeljebb csak egy félévet tanult, hiszen az év végén már kúriai jegyző. Adatok folyamatosan 1498-tól maradtak fenn róla. Kb. 1520-ig a köznemesség politikai vezetőjének, Szobi Mihálynak a jobbkeze, politikai terveket készít, részt vesz a törvények szövegezésében és emellett végzi hivatali munkáját mint kúriai jegyző, ítélőmester, majd személynök. Hivatali tiszténél fogva e két évtized alatt gyakorlatilag az egész országot bejárja és a nemesség körében általánosan ismertté válik. Nagy befolyása ellenére, amit a Hármaskönyv csak növel, a kisnemesi eredetű Werbőczy csak másodvonalbeli politikus a Szobihoz hasonló tekintélyes nemesi vezérek mögött. 1519-20 táján az idős Szobi befolyása megrendülvén visszavonul, helyét Werbőczy veszi át, aki 1520-1525 között vitathatatlanul a nemesség vezére. Tevékenységére — beleértve külföldi követségeit is — tárgyalókészség és diplomáciai tapintat jellemző. Erre legjobb példa az 1525-ös hatvani országgyűlés, ahol sikerült a radikális nemesi követeléseket visszaszorítania és a rendet fenntartania, s emellett az uralkodó politikai céljainak egy részét is megvalósítania. Az 1525-ös esztendő Werbőczy politikai tevékenységének nemcsak pozitív, hanem negatív oldalait is megvilágította. Úgy látszik, jogtudósunk azon politikusok közé sorolható, akik megfelelő irányítás mellett jó tanácsokat adva hasznos szerepet tölthetnek be, de döntéskényszer elé kerülve képtelenek megfelelni a feladataiknak. Ez bebizonyosodott nádorrá választását követően: erre a méltóságra alkalmatlan lévén bele is bukott. Érszegi Géza főlevéltárnok előadása a személynöki hivatal működését mutatta be Werbőczy idejében.