Századok – 1994

Dokumentumok - Enyedi Sándor: „Egek szeretik hazánkat; nemzetünket”. Aranka György első levelei Kovachich Márton Györgyhöz I/142

148 DOKUMENTUMOK jovoltokban bizom, az Igyekezet tetszik; a'pokol kapui nem visznek rajta diadalmat: ha pedig a Végzések ellen vagyon; nintsen miért erőlködni. Még eddig a' dolognak tökélletességre való menetele csak haladott és meg nem akadott; 's bizom hogy meg sem akadhat: reménlem hogy a' Társaság Munkái közül az első darab, 's talán a' másodikis két holnap alatt Sajtó reá megyen. Ennek a' Munkának, mert homlokára ezt a' nevet akarom tenni: Társaság Munkái (Acta), három része leszen, az elsőben lesznek a' Nyelvet magáért illető Darabok; a' másodikban, hogy a' munka érzékenyebb (Interessantabb) legyen, a' Haza Esmeretét illető Darabok; a' harmadikban elegyes Elme darabok mind folyo mind kötött beszédben. A' két utolsóra már vágynák készen Darabotskáim, csak az első vagyon hátra; melly az Erdélyi és Magyar Országi Szollás módja között különbség lévén, igen munkás és kényes, csinos ki dolgozást kiván: a' levén a' czél hogy a' külömbségeknek sőt mind a' két Hazában a' nyelvbe bé csúszott hibáknak mivoltárais ugy dolgoztassák ki, hogy mi az igaz, mi a' jó és rossz magából a' Nyelvből és annak Természetéből vett közönséges Regulákból tesznek (?) ki, és minden czivodás elkerültessék. Minthogy a' Tekfintetes] Ur evei az Igyekezettel esmérkedni akar, ide zárom a' Diétán ki adott utobbszori Jelentésemet, az elsőbből nintsen egy példámis; ebből sem maradott több: azért Prfofessor] Tertina Úrral nem közölhetvén: ha módja lévén benne a' Tekfintetes] Ur közölhetné, kedvesen venném. Szinte mai Postával veszem levelét, mellyböl ugy látom hogy ezt az Igyekezetet éppen esméri, és a Kfézirat] K[iadó] írások Társaságával egybe zavarja. Ez a' Kfézirat] Kfiadó] Ifnstitutum] Társasága más dolog. Ezt még az első Ország Gyűlésen 1791-ben fel álitottam. Elébb nyomtatásban adtam ki egy Jelentő levelet, mint az ide zárt Erdélyi M[agyar] Nyelv Mivelö Társasaság. Azután el-inditottam egy Árkus tiszta Papirossat a Rendek közt és alája irtak mintegy 80-an 30-30 aranyig, és az első tiz aranyot akkor többnyire mégis adták. Azután a' Méltóságos Gubernátor Ur Excellentiája, ki mind a' két Társaságban a' fő mozdito Rugó és vezérlő Jo Lélek volt, 's mais az, egybe gyűjtötte őket: a' Gyűlés választott egy Tanátsot, mellynek Elől ülője Excellentiája mellé adtak az Igazgató Tanátsbol 4 Tanátsos Urat, Titoknoknak választották Gr. Bethlen Gergelyt, Kints Tartónak Gr. Teleki Lászlót. A' ki nyomtatando Kézirat Kiadó írások Laistromát, a'mint hirtelen lehetett ki dolgoztam, ki adtam; hibás de nem tehetek rojja. Ez a' Tekfintetes] Urnái meg van. A' második Gyűlésen 1792-ben a' Tanáts Urakból a' Kézirat Kiadandó Irásokbol a' Hazában levő jobb Tudós embereknek ki osztott dolgozni: nékem jutott a' Kászon Szék Csiktol való meg válása, és a Maros Széki Tiszteknek változása. Mert én nekem a' lévén a fejemben, hogy a' Magyar Társaságot állítsam fel 's azon dolgozzam; a Kézirat Kiadó Társasága gondjaibol most elsőbbenis egészen ki akartam magamat vonni ezen a kicsiny segittségen kivül. Már ez a' Kézirat Kiadó Társasága folytában vagyon. Könyv Nyomtató Hochmeister fel válalta a' Munkák ki adását. 40 Példát ingyen ád a' Társaságnak. A' munka leszen negyed részbe; már egy darab sajtó alattis vagyon, a'mint irtam. A' Magyar Társaság dolgát a' Rendek Törvény Czikkelybe irták: de az volt Dietara a j udvari válaszszal, hogy a' Rendek a' több Tudományos Czikkelyekkel 's Tárgyakkal együtt adják bővebb vélekedéseket rolla. Ebben meg akadván, gondolkodtam, hogy azt a' Társaságot előre csak mint privatum Institumot jó volna meg próbálni; és most a' mult Karátson előtt itt lévén Ifíabb Grof Teleki Sámuel Ur, véle együtt és még három négy jó embereket