Századok – 1994
Közlemények - Ó Síocháin Seamas – Kabdebó Tamás: Magyarország és a két Roger Casement I/135
140 SÉAMAS Ó SÍOCHÁIN - KABDEBÓ TAMÁS JEGYZETEK 1 L. Kossuth: Meine Schriften, Leipzig, 1880. vol. 3. 342-6. 2 Andrássy Gyula gróf, a Törölt Porta teljhatalmú magyar megbízottja, 1849. szeptember 7-én Viddinből írja Görgey Artúrnak, a magyar fővezérnek: „A másik angol meg Indiából jött hozzánk." Az emigráció iratai 17, (Hajnal István: A Kossuth emigráció Törökországban, Budapest, 1927, 466.) 3 Hajnal maga, majd a korral foglalkozó minden későbbi történész, köztük a jelen cikk társszerzője. (Thomas Kabdebo: Diplomat in Exile, Boulder Co., 1979, 62, 184.) 4 A Casement pályájára vonatkozó általános adatok megtalálhatók három legújabb Casementtel foglalkozó életrajzi műben: Brian Inglis: Roger Casement, London, Hodder Stoughton, 1973; B. L. Reid: The Life of Roger Casement, New Haven, Yale University Press, 1976; Roger Sawyer: Roger Casement the Flawed Hero, London Routledge Kegan Paul, 1984. 5 A röpirat könyvformában 1904-ben jelent meg először. Lásd: a magyar vonatkozásokról Thomas Kabdebo: The Hungarian-Irish „parallel" and Arthur Griffith's use of his sources, Maynoot, 1988. magyarul: A magyar-ír párhuzam és Arthur Griffith történeti forrásai. Századok, 1991. 3-4. sz. 309-331. 6 A cikk megjelent H. O. Mackey: The Life and Times of Roger Casement című művében, Dublin, C. J. Falion, 1954, 13-18. 7 Egy gyalogsági százados (Г. Pulszky: Escape of Madame Kossuth, in: White Red and Black, by F. T. Pulszky, London, 1853, vol. 1. 33.). 8 1849. szeptember 25-től fogva. Két, Kossuthné szökésével foglalkozó írást említhetünk itt meg. Az egyik Emilia Hogl-tól (a későbbi Mrs. Robert Rombauer) származik, a másik Pulszky Teréziától, aki azt Kossuthné visszaemlékezéséből ismerte. (Mis. Robert Rombauer: Egy magyar nő élete az emigrációban, Budapesti Szemle, 1813, 286-297; T. Pulszky: Escape of Madame Kossuth, uo. 33.) 9 Ha a feltevés helyes, Casement Törökországból jövet és Kossuthné útban Törökország felé találkozhatott a Bánátban 1849 késő szeptemberében. (T. Pulszky: Escape of Madame Kossuth, uo. 34.). 10 Kossuth Palmerstonnak, Viddin, 1849. szeptember 20. Hajnal, im. 482-486, cfr. Daily News, London, 1849. október 9. 11 Casement Bécsbe érkezésének dátuma Hajnal részéről találgatásnak tűnik, amelyet pontos adatokkal nem tudunk alátámasztani. A Daily News és a The Times egyik tudósítója, Charles Pridham, Bécsben tartózkodik ez idő tájt. Azonban szándékosan homályosan számol be arról, mi történt és kik találkoztak. (Charles Pridham: Kossuth and Magyar Land, London, lames Madden, 1851, 199-200.). Lehetséges, hogy személyesen találkozott Casementtel október elején, és az átadhatta neki Kossuth levelét, közvetlenül a Daily News számára. 12 Ponsonby Palmerstonnak, 1849. október 9. és október 15. (P. R. O. F. O. 7/370.). 13 Emich Gusztávné volt az, aki hamis útlevelet szerzett Pulszkyné részére 1849 őszén és Angliába kísérte őt. (Sz.: Pulszky Teréz: Hazánk s a külföld, 1867. március 14.). Meggyőződésem, hogy számos kérdésünkre a választ a Lansdowne családi archívumban találhatjuk meg, de sajnos ez a kutatók elől el van zárva. Lansdowne (Henry Petty, Lansdowne márkija) 1849-től folyamatosan segítette Pulszkyékat. Az összekötőket nem ismerjük. 14 Ez ismét a cikk társszerzőjének (Kabdebó Tamásnak) felvetése. Voltak más „angolok" is, akik titkos vagy félig titkos üzenettel megfordultak Kossuth táborában. A már említett Pridham-en kívül Charles Frederick Henningsen (író és a Daily News tudósítója) és két kapitány, Longworth és Herbert. 15 Blackwell Emery-nek, Pressburg, 1848. január 7. (Kabdebó Tamás: Blackwell küldetése, Budapest, 1990. 284.). 16 ír Nemzeti Könyvtár (National Library of Ireland), Ms. 10.464: Casement Alice Greennek 20/4/07. 17 NLI Ms. 8612, Mary Hutton Papers. R. C. M. H.-nak 15/12/04 18 NLI Ms. 10.464, R. C. Alice Greennek, 34/2222/05; Ms. 13.073, Kate French R. C.-nek 25/2/05. 19 NLI Ms. 13.076 (1/1) Tom Casement R. C.-nek 10/3.05. 20 Inglis, i.m. 135. 21 NLI Ms. 13.074 (2/11) R. C. Gertrud Bannistemek. 22 Szó szerint: „ír Köztársasági Testvériség". Ez a szervezet a múlt század végén a „Fenian Brotherhood" (Fenian Testvériség) egyik töredékéből alkotott csoport volt, mely részben beleolvadt az 1907-ben megalakult „eredeti" IRA-ba (ír Köztársasági Hadsereg), részben azonban az „eredeti" IRA békés törekvéseivel ellentétben alapját adta az „Ideiglenes IRA"-nak, mely a mai IRA alapszervezete volt.
