Századok – 1994

Közlemények - Hermann Róbert: Műfajok és tendenciák az 1848–49-es polgári memoárirodalomban I/113

132 HERMANN RÓBERT Géza: A magyar memoire-irodalom 1848-tól 1914-ig, Bp., 1917., Nagy Márta: Az 1848-1849-es emigráció mémoire irodalma, Bp., 1936., Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés és története, Bp., — Kossuth vidini levelét közli Kossuth: írások és beszédek... 508-529., a levél céljaira ld. Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban, Bp., 1927. I. köt 34-63. — Szemere nyilatkozata: Politikai jellemrajzok ... 56-57. és Naplóm I. köt. 69-70. — A lemondás kérdéséről folytatott vita anyagát magyar fordításban kivonatosan közli Görgey István: 1848 és 1849-ból. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. III. köt. Bp., 1888. 507-527. Ld. még Szemere: Naplóm I. köt. 95. és 102. — A későbbi hírlapi viták anyagából közöl Járwssy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában, II/l. köt. Bp., 1944. 86-93., 158-171., 290-294., 463^76., II/2. köt. Bp., 1948. 606-613. és Ács Tivadar: A genovai lázadás, Bp., 1958. 192-216. Az emigráns Szemerére ld. még Pelyach István: A Politikai jellemrajzok. Szemere Bertalan emlékkönyv, szerk. Ruszoly József, Miskolc, 1991. és Albert Gábor: Zsákutcák hősei, Bp. 1989. 9 A hivatkozott emlékiratok: PuLszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai. Ford. Hortobágyi Tibor, s. a. r. Egyed Hona. Bp., 1986.; Wilhelmine Beck: Personal Adventures during the late War of Independence in Hungary, London, 1850.1—II. köt., meglehetősen szabad magyar fordítása: Beck Vilma: Egy hölgy emlékiratai az 1848-49-iki magyar szabadságharcból. Ford. Halász Sándor, Miskolc, 1901. Georg Klapka: Memoiren. April bis Oktober 1849, Leipzig, 1850. és Der Nationalkrieg in Ungarn und Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1849, Leipzig, 1851. I—II. köt., Joluinn Czetz: Bern's Feldzug in Siebenbürgen, Hamburg, 1850., kevéssé szabatos magyar fordítása: Bem erdélyi hadjárata 1848-49., Ford. Komáromi Iván. Pest, 1868., Johann Prágay: The Hungarian Revolution, New York, 1850., németül: Der Krieg in Ungarn, Michael Pataky: Bem in Siebenbürgen, Leipzig, 1850. — Szemere terve emlékiratairól: Naplóm I. 107. — Batthyány emlékiratairól: Horváth Jenő: Gróf Batthyány Kázmér és emlékiratai, Budapesti Szemle, 1932. 118. k. Megjelent fejezeteit ld. Tóth Lőrinc: Gróf Batthyány Kázmér és emlékiratai, Budapesti Szemle, 1893. 74. k. 354-372. és 75. k. 29-67. — Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből. S. a. r. Bessenyei Ferenc Bp., 1894., a Magyarországon írott, az 1849-es eseményeket tárgyaló részt újraközli: Vukovics Sebő visszaemlékezései 1849-re. S. a. r. Katona Tamás. Bp., 1982. 1851-ben már készen volt az 1847-1848-as rendi országgyűlés történetét tárgyaló rész, ld. erre Horváth Mihály 1851. december 5-i levelét Vukovicshoz. MOL R. 216. Vukovics Sebő iratai, Horváth Mihály levelei (továbbiakban Vukovics-ir. Horváth-lev.) 10

Kossuth 1870. december 30-i nyilatkozatát közli: Kossuth Lajos iratai. VIII. köt. S. a. r. Kossuth Ferenc. Bp., 1900. 329-330.; 1879. április 21-én Tettey Nándorhoz és társához írott levelét közli: Kossuth Lajos iratai IX. köt. S. a. r. Kossuth Ferenc, Bp., 1902. 319-320. — Kossuth Asbóth Sándor nevében közzétett nyilatkozatára ld. Szemere: Naplóm ... I. köt. 75. — A Kölnische Zeitungban más nevén közzétett cikkekre ld. Kossuth Lajos: Irataim az emigráczióból. II. köt., Bp., 1881. 173-178. — Az 1858-as angliai felolvasások anyagát ld. ugyanott 132-254. — Kossuth Görgei emlékiratairól tett nyilatkozatát idézi Nemeskéri Kiss Miklós 1852. június 11-i levele; közli Jánossy Dénes: i. m. II/2. köt. 877. — 1888-1890-es nyilatkozatai Görgeivel folytatott utolsó beszélgetéséről: Kossuth Lajos iratai X. köt. 168-169. és 358-360. — Kossuth az orsovai búcsúszózatról: Irataim az emigráczióból, I. köt. Bp., 1880. V-VI; — Tanárky Gyula, Kossuth titkára 1859. november 14-i naplójegyzetében írja: „Különlegességei közé tartozik Öregünknek, hogy teljességgel nem olvassa, amit contemporanus honfitársai róla s az 1848/9 eseményekről kinyomattatnak." A Kossuth-emigráció szolgálatában. Tanárky Gyula naplója (1849-1866), S. a. r. Koltay-Kastner Jenő. Bp. 1961. 109. 11

A hivatkozott munkákat ld. L[ázár] K[álmánJ: Magyar menekvók Törökföldön, Kolozsvár, 1850.; Imrefi (Vahot Imre]: A magyar menekültek Törökországban, Pest, 1850. (Makay Sándor feljegyzései alapján.) — A vidini levél magyarországi kiadása: Szilágyi Sándor: Kossuth a forradalom végnapjairól, Pest, 1850. — Az erdélyi emlékiratokat ld. Batemay Imre: A Zaránd vármegyei oláh lázadás. Történeti Lapok, 1876. 33-39. szám.; Csorba Simon naplója. OSZK Kézirattára, Quart. Hung. 2585., Bölöni Mikó Samu: Zalatna és Abrudbánya pusztulása 1848/49-ben. S. a. r. Marjalaki Kiss István. Bp., é. n. A „Fekete Könyv" magyar kiadása: Ifj. Kemény István báró emléklapjai, melyeken mint a boldogtalan 1848. évben, utolsó, alsófehérmegyei főispán, néhány jelenetet vázol azon irtóháborúból, melyben az oláh rablócsordák a magyar birtokosság ellen dühöngtek. Az eredeti, német kézirat szerint közli H. P. Bp., 1903. Mind ennek, mind Batemay munkájának kézirata megtalálható MOL R 198. Erdélyi iratok, 7. csomó 5. tétel. A „Fekete könyv" születésére ld. Eötvös Károly: Báró Kemény István. In: Magyar alakok, Bp., é. n. 12

Hunkár Antal emlékiratai. S. a. r. Lukinich Imre. HK, 1926., Gróf Bethlen Lajos önéletírása. S. a. r. Szádeczky Lajos. Kolozsvár, 1908. és Makkai László — Bisztray Gyula szerk.: Erdély öröksége X. köt. Két ország ölelkezése. Bp. é. п., Újfalvy Sándor. Emlékiratok. S. a. r. Benkő Samu és Ugrin Aranka. Bp. 1990. 13

Az aradi várfogságban írott memoárokra ld. Böhm i. m. 270-271. és Böhm Jakab: Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok emlékirata az 1848/49. évi magyar szabadságharcról, HK 1985. 1. szám. 129-131.