Századok – 1994

Történeti irodalom - Steeltown USSR (Ism.: Pető Andrea) VI/1286

1286 TÖRTÉNETI IRODALOM A hatalmi piramis csúcsán lévő állampárt vezetői szinte kivétel nélkül miniszterek, miniszterhelyettesek, államtitkárok stb. is voltak. így az intézményi összefonódást a személyi egybeesés még inkább felerősítette; s az Ideiglenes Központi Bizottság és az Ideiglenes Intéző Bizottság ülései — a személyi összetétel és a témák némelyike alapján — némi túlzással úgyszólván kormányülések is lehettek volna. A polgári és emberi szabadságjogok, a szólás, egyesülési és gyülekezési szabadság súlyos csorbát szenvedtek. Az MSZMP a kormány útján 1956-1957 fordulóján bevezette a rögtönbíráskodást, melynek keretében csak halálos ítélet volt kiszabható. Korlátozták a gyülekezési szabadságot, s „biztonsági őrizetbe vétel" néven felújították az internálást is. A „kemény kéz" jegyében brutális, bosszúállástól sem mentes tisztogatási hullám kezdődött. Az Ideiglenes Központi Bizottság és az Ideiglenes Intéző Bizottság ülésein állandóan visszatérő probléma volt és maradt Nagy Imre személyének és az októberi eseményeknek az értékelése. A közvetlen szovjet nyomásra történő át- és újraértékelés ténye nem elsősorban „önmagáért" volt fontos, hanem sokkal inkább arról volt szó, hogy a párt és a hatalom így kívánta a szovjet nagyhatalmi beavatkozás és a saját — önmaga számára sem meggyőző — legitimációját „szalonképessé" tenni a hazai és a nemzetközi közvélemény számára egyaránt. A jegyzőkönyvekből nyomon követhető, hogy milyen logikai lépésekkel, politikai-ideológiai „érvrendszerek" útján alakult kis az „ellenforradalom" koncepció. Kirajzolódik az is, hogyan illeszkedett ebbe a konstrukcióba a „négy ok", s miként jött létre az a tétel, hogy bármelyikük hiánya az események elmaradását eredményezte volna. A jegyzőkönyvek sorából kitűnik, hogy az üléseken általában két felfogás — egy rugalmasabb, „puhább" és egy merevebb „keményebb" álláspont — körvonalazódott. A vezető grémium tagjainak többsége e két irányzat valamelyikébe általában besorolható volt. Számos kérdésben többen azonos felfogáshoz tartoztak, de voltak olyan kérdések is, ahol az addigi egyező vélemények már eltértek egymástól. Nem kevés tanulsággal járna végig kísérni egy-egy személy felfogásának módosulásait is. Az Ideiglenes Központi Bizottság december 5-i ülése előtt szinte természetesek voltak a véleménykülönbségek, sőt idő. ként az éles viták is. Később azonban látványosan háttérbe szorultak a párbeszédek és sokkal inkább az „tgyszólamúság" vált meghatározóvá — ami viszont a visszarendeződés folyamatának verbális megjelenítését is bizonyossá tette. Az „egyszólamúság" jegyében az állampárt életviszonyokat javító intézkedéseket hozott. Emelte a fizetéseket, megszüntette a káderlapokat. Sor került a beszolgáltatás! rendszer Nagy Imre kormány általi eltörlésének jóváhagyására. Egyszerűbbé, szabadabbá tették a termelőszövetkezetekből való kilépést, illetve a szövetkezetek feloszlatását Ezen intézkedéseknek valójában kenős funkciójuk volt: egyrészt az életszínvonal nyilvánvaló emelése, másrészt pedig ezáltal a hatalom nemzeti legitimációjának, támogatottságának a megszerzése. A forráskiadvány jegyzetapparátusa példamutató. A szerkesztők a tudományos kritikai vizsgálat érvényesítésének szigorú követelményeit megvalósították. A 15 jegyzőkönyvhöz közel 400, szakszerűen precíz lábjegyzet kapcsolódik. A melléklet pedig az Ideiglenes Központi Bizottság és az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjainak névsorát, valamint rövidítésjegyzéket és annotált névmutatót tartalmaz. A Magyar Tudományos Akadémia Jelenkortörténeti Bizottsága, a Táncsics Mihály Alapítvány és a Politikatörténeti Alapítvány támogatásával az Intera Rt. gondozásában megjelent kiadvány a Kádárrendszer genezisének fontos látlelete, amely a korszak történeti feldolgozásához nélkülözhetetlen fonásbázis lesz. Műfajánál fogva pedig a korszak időtállóan hiteles krónikája marad. Föglein Gizella Stephen Kotkin STEELTOWN, USSR. Soviet Society in the Gorbachev Era University of California Press, Berkeley and California, 1992. 291 p. VASVÁROS, SZU. A Szovjet társadalom Gorbacsov idején. Stephen Kotkin, a Princeton-i Egyetem Közép-Kelet Európa történetét oktató professzora. Első munkája a Habsburg Birodalom társadalomtörténetével foglalkozott, de érdeklődése fokozatosan a Szov-