Századok – 1994
Közlemények - Ladányi Andor: A Numerus Clausus-törvény 1928. évi módosításáról VI/1117
1148 LADÁNYI ANDOR 46 В ME L MRT 1929. okt. 24-i ülés jkv. és mell., 226/1931. R.; ELTE L 802/1929-30. R.; HB ML A debreceni tudományegyetem iratai. 380/1929-30. R. 47 MOL К 27 - MT 1929. okt 25-i ülés jkv. 31. napirendi pont. 48 MOL К 636 - 1930-410-5/110., К 636 -1930-410-5/113., К 636 -1930-410-5/160.; Dm. 1929. nov. 11. 1., nov. 12. 1-2., nov. 14. 3., nov. 15. 3.; Egyenlőség, 1930. szept 19. 33. 49 Lásd a Magyar Statisztikai Évkönyv 1929-1938. évi köteteit. - Megjegyzendő még, hogy az 1928/29-1930/31. tanévi adatok az I., az 1932/33. utániak a II. félévre vonatkoznak. 50 Laky Dezső: A magyar egyetemi hallgatók statisztikája. 1930. Bp., 1931. 10-15. 51 ELTE L 849/1928-29. B.K., 589/1929-30. R.; KLTE It E.T. 1928. dec. 7-i ülés jkv.; az I. éves hallgatók számának alakulására lásd a Magyar Statisztikai Évkönyv vonatkozó köteteit. 52 ELTE L 1089/1928-29. B.K.; Huszti: i.m. 197.; Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett Országgyűlés Nyomtatványai. Képviselőház. - Irományok. V. k. 231-233.; Magyar Törvénytár. 1939. évi törvénycikkek. Bp., 1940.134. - Említést érdemel még e tekintetben még az is, hogy a minisztérium rendelkezése alapján 1935-től a felvételek során a kikeresztelkedettek számát külön rovatban kellett feltüntetni. 53 L. Nagy: i.m. 192.; Katzburg: i.m. 78.; Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. Bp., 1991. 202.; Gonda: i.m. 203. - Ezektől eltérően a Művelődési és Közoktatási Minisztérium intézkedése nyomán három kiadásban is megjelentetett tankönyvpótló munka szerint: „Az 1920-ban bevezetett numerus clausust ami az egyetemre jutást az egyes magyarországi etnikumok országos arányszáma szerint határozta meg és ily módon diszkriminatív volt Bethlen 1926-ban hatályon kívül helyezte." (Rubovszky Péter: Történelem IV. Vázlatok a XX. század történetéről. 1. kötet, a középiskolák IV. osztálya számára. Harmadik kiadás. Bp., 1994. 51.) De a törvény módosítása helyett a numerus clausus megszüntetése kifejezést használta Szabó Miklós, e korszak kitűnő ismerője is egyik publicisztikai írásában. (A Klebelsberg-legenda. Kritika, 1993.12.sz. 30.) 54 Lásd a Magyar Statisztikai Évkönyv vonatkozó köteteit, valamint a Magyar Statisztikai Közlemények új sorozatának 87., 88., 89., 90. és 92. kötetét. 55 Gróf Klebelsberg Kuno beszédei, cikkei, törvényjavaslatai. 1916-1926. Bp., 1927. 649.; Gróf Klebelsberg Kuno: Neonacionalizmus. Bp., 1928. 45. 56 Lásd a Magyar Statisztikai Évkönyv vonatkozó köteteit. 57 SOTE L O.K. 193Z febr. 16-i ülés jkv. és mell.; Az 1931. évi július hó 18-ára hirdetett Országgyűlés Felsőházának Naplója. II. k. 349. - Az egyetemi ifjúság jelentős részének előképzettségbeli hiányosságait a Magyar Humanisztikus Gimnázium Híveinek Egyesülete által végzett kérdőíves felmérés már 1927-ben feltárta. (Balogh József: Középiskolai kérdések - az egyetem szemszögéből. Magyar Szemle., I. k. 253-263.) 58 Kovács Alajos: Magyarországi zsidó hallgatók a hazai és külföldi főiskolákon. Magyar Statisztikai Szemle, 1938, 897-902.; Karády Viktor. Egyetemi antiszemitizmus és érvényesülési kényszerpályák. Magyar-zsidó diákok a nyugat-európai főiskolákon a numerus clausus alatt. Levéltári Szemle, 1992/3. 21-40. 59 E kérdésre lásd Hajdú Tibor: Az értelmiségi „túltermelés" és társadalmi hatásai c. tanulmányát. (A két világháború közötti Magyarországról. Bp., 1984. 47-98.) 60 Kovács Alajos: Értelmiségünk nemzeti jellegének biztosítása. Bp., 1926. 12-13.; Karády Viktor. A numerus clausus és a zsidó értelmiség. (Az 1994. március 25-iki Vázsonyi-konferencián elhangzott előadás kézirata. Megküldéséért a szerzőnek köszönetemet fejezem ki.)
