Századok – 1994

Közlemények - Ladányi Andor: A Numerus Clausus-törvény 1928. évi módosításáról VI/1117

A NUMERUS CLAUSUS-TÖRVÉNY 1928. ÉVI MÓDOSÍTÁSÁRÓL 1139 nyú reformját, hogy azok aktív tagjai csak az egyetem fegyelmi hatósága alatt álló egyének lehessenek, és kifogásolta egyes professzorok megnyilvánulásait is. (A baj­társi egyesületek alapszabályainak revízióját egyébként Klebelsberg a november 10-i rektori értekezleten is — a miniszterelnök és a belügyminiszter egyetértésére hivat­kozva — elkerülhetetlenül szükségesnek mondotta.) Említést érdemel az is, hogy Walko külügyminiszter október 30-án Klebelsbergnek a tekintélyesebb külföldi la­poknak a magyarországi diáktüntetésekre vonatkozó cikkei kivágatait megküldve, nyomatékosan kérte: „odahatni méltóztassék, hogy a jövőben eleje vétessék az ily mozgalmaknak, amelyek helyzetünk megvilágítására a külföldön károsan hatnak". Az egyetemeken a tanítás csak november 12-én kezdődött újra el (a debreceni or­voskar kivételével, ahol a „Csaba" helyi vezetői nem tudtak garanciát vállalni a rend fenntartására).4 2 A törvény végrehajtását az 1929/30. tanévi felvételek során több tekintetben az előző tanévi felvételekkel kapcsolatban vázolt vonások jellemezték. így a minisztéri­um ezúttal is — igaz, most már a világgazdasági válság kezdetének talaján — az I. évre felvehető hallgatók számát igen alacsonyan, egyes esetekben az 1928/29. tanévre eredetileg meghatározott létszámnál is alacsonyabban állapította meg. (így pl. a bu­dapesti tudományegyetemen az I. évre felvehető hallgatók száma a jogi karon 300, az orvosi karon 160, a bölcsészkaron 200, a vidéki jogi karokon 200-200 volt.) Mint­hogy a folyamodók száma — elsősorban a budapesti felsőoktatási intézmények ese­tében — jóval nagyobb volt a felvehető hallgatók számánál, a felvételi létszámok felemelése érdekében szervezett mozgalom indult. Szeptember 1-én ez ügyben nagy­gyűlést tartottak, amelynek határozatát küldöttség adta át Klebelsbergnek, és ezt követően rövidesen a felvételi létszámok felemelésére került sor (a budapesti jogi karon 450-re, az orvosi karon 200-ra, a bölcsészkaron 300-ra, a debreceni jogi karon 250-re, a szegedi jogi karon pedig 300-ra stb.).43 De nem változott a helyzet a numerus clausus alkalmazásának tényleges célki­tűzéseit, preferenciáit illetően sem. Jóllehet összesített adatok e tanévre vonatkozó­lag nem állnak rendelkezésre, az ismert részadatok alapján megállapítható, hogy a zsidó folyamodók jelentős része — köztük számos jelesen érett — ezúttal sem nyert felvételt. így pl. a budapesti orvoskaron az 58 jeles érettségivel rendelkező közül 30-at (10 budapestit és 20 vidékit) nem vettek fel (Kenyeres Balázsnak, a kari felvé­teli bizottság elnökének feltehetőleg Magyarynak írt levele szerint a visszautasított vidékieknél „minden esetben meg volt a visszautasításnak külön oka is"), a debreceni egyetem orvosi karán az zsidó pályázók 90,5 %-a, bölcsészkarán 55,5 %-a nem nyert felvételt (jóllehet ez utóbbi karon az engedélyezett létszámot e tanévben sem töltöt­ték be), a szegedi orvoskaron pedig a zsidó pályázók 87,8 %-át utasították el (kö­zöttük 6 jeles rendűt). A Magyar Izraeliták Országos Irodája — hivatkozva Hebels­berg ígéretére — két felterjesztésében is közölte a fel nem vett jelesrendű zsidó pályázók névsorát.44 A minisztérium a fenti problémák mérséklése érdekében több intézkedést is tett. 1929. szeptember 6-án Klebelsberg rendeletileg felemelte a felvehető hallgatók létszámát, s egyben felkérte a budapesti tudományegyetem rektorát, hogy „mind­azoknak a folyamodóknak, akik általános jeles bizonyítványt mutatnak fel, a felvételt lehetővé tenni szíveskedjék". A Budapestről és legközelebbi környékéről folyamo-

Next

/
Thumbnails
Contents