Századok – 1994

Közlemények - Ladányi Andor: A Numerus Clausus-törvény 1928. évi módosításáról VI/1117

1126 LADÁNYI ANDOR a választási kampány során számos más egységespárti képviselő is szólt; az Egyenlőség szerint 74 egységespárti képviselő tett ígéretet e törvény eltörlésére.1

6 A választások után azonban újra „csend" lett a numerus clausus körül. Az 1927/28. évi költségvetés 1927. május 13-i képviselőházi tárgyalása során Fábián Béla gúnyosan tette szóvá, hogy azok a képviselők, „akik a választások előtt a városokban zengve követelték a numerus clausus eltörlését", most hallgattak, ígéreteiket nem váltották be, és határozati javaslatában a numerus clausus-törvény megváltoztatását sürgette. Klebelsberg ezzel kapcsolatban közölte: ,A Bethlen-kabinet ismételten kifejezte azt, hogy adandó alkalommal a törvény módosíttassák, revideáltassék. Az időpontra nézve a kormány fix nyilatkozatot nem tett, csak azt jegyezte meg, hogy a középosztály széles rétegei anyagi helyzetének olyan mértékben kell megjavulnia, hogy a középosztálynak ezek a széles elemei a numerus clausus megszüntetésével a maguk vagy gyermekeik jövőjét fenyegetve ne lássák. Ez az időpont a kormány apprepációja szerint még nem érkezett el, valamennyien óhajtjuk azonban ennek az időpontnak elérkeztét." A képviselőház ennek alapján — az előző évek gyakorlatának megfelelően — a határozati javaslatot elvetette.17 A törvénymódosítás genezise Jóllehet a konszolidáció folyamatának követelményei már évek óta indokolttá tették a numerus clausus-törvény módosítását, ennek napirendre tűzését végül is külső tényezők mozdították elő. Az Alliance Israélite Universelle ugyanis 1927. szeptember 4-i, a Népszövetség főtitkárához intézett beadványában felhívta a figyelmet arra, hogy bár Magyarország helyzete a Népszövetség 1925 decemberi ülésszaka óta eltelt időben jelentősen megjavult, az igazságtalan és a magyar polgárok egy kategóriája számára hátrányos törvényt nem módosították. Ezért felvetette: nem kellene-e a Népszövetségnek ismét megvizsgálnia e kérdést. Hasonló tartalmú levelet írt 1927. szeptember 14-én Lucien Wolf is.18 A magyar kormány — minthogy el akarta kerülni e kérdésnek ismét a Népszövetség Tanácsa elé terjesztését — lépéskényszerbe került. Ezért Bethlen 1927 októberi genfi tárgyalásai során határozott ígéretet tett e törvény közeljövőben megvalósítandó módosítására. Ezt Bethlen az egységespárt 1927. október 19-i értekezletén jelentette be. „E törvénynek intencióját, szociálpolitikai jelentőségét megszüntetni ugyan nem akarjuk — mondotta —, de ki kell küszöbölnünk belőle azokat az intézkedéseket, amelyek a magyar állampolgárok egy részénél már évek óta igen nagy visszatetszést és ellenszenvet váltottak ki, s amely kérdés a Népszövetség előtt is szóba került. Ez... olyan törvényalkotás lesz, amely szükséges és elkerülhetetlen, s amely egy lépést jelent e téren anélkül, hogy magát az intézményt és annak jelentőségét megszüntetni akarnók." Másnap délelőtt Klebelsberg is sajtónyilatkozatott tett a numerus clausus módosításáról. Közölte, hogy a törvénymódosítás tervezete „még annyira csírájában van, hogy arról érdemleges nyilatkozatot tenni ebben a percben érthető módon nem is lehet. Sokan szociális szempontból egyelőre fenntartandónak vélik még a numerus clausust, a külföldnek azonban az a véleménye, hogy ez a törvény a zsidóság ellen irányul. Külföldi tárgyalásaim során jeleztem is, hogy abban az időpontban, amikor