Századok – 1994

Tanulmányok - Pritz Pál: Magyarságkép és külföldi propaganda a húszas évek első felében VI/1078

MAGYARSÁGKÉP A HÚSZAS ÉVEK ELSÓ FELÉBEN 1113 88. sz. Bp. 1979.) К 67.1922. A berni ügyvivő 1922. VI. 16-i 193/P. sz. jelentése. Említésre érdemes, hogy Magyarország volt az első legyőzött állam, amelynek országos diákegyesületét, a MEFHOSz-t a Confederation Internationale des Étudiant, vagyis a nemzetközi diákszövetség tagjai sorába felvette, alelnökéül pedig a magyar szervezet egyik tisztségviselőjét, azt a Deák Ferencet választotta, aki később a Columbia Egyetemnek lett tanára, és fontos szerepet játszott Lisszabonban 1943-1944-ben a magyar kormány béketapogatózási kísérleteiben. — Szegedy-Maszák Aladárnak a szerzőhöz intézett 1986. december 1-i levele alapján. 14

К 67. 1923-1924. A MEFHOSz külügyi osztálya elnökének beszámolója 1923. VIII. 2-án a külügyminiszternek, amelyben egyúttal 3 ООО 000 korona támogatást kér. Ez az összeg alig 190 dollárnak felelt meg (P. P.), mégis a külügyminiszter a kért összegnek csupán a felét engedélyezte. Uo. 33 720 sz. irat. Szegedy-Maszák Aladár úgy emlékszik vissza, hogy már 1922 nyarán „az immár a Területvédő Ligát is magába foglaló Magyar Nemzeti Szövetség égisze alatt, főleg azonban Krisztics Sándor, később pécsi egyetemi tanár, valamint a kitűnő Horváth Jenő irányításával 1922 nyarán... a Tudományegyetem helyiségeiben egy nyári kurzus félét rendeztek egy oxfordi magyarbarát diákcsoport részére, kb. 20-25 résztvevővel. Az angol diákok minimális összeg fejében magánházakban voltak elszállásolva". Ugyanő elmondja, hogy 1924 nyarán résztvett a MEFHOSz első párizsi diákkirándulásán, tehát, ha emlékezete pontos, akkor a diákok 1923-as — említett — utazása csupán terv maradt. Csoportjukat a francia országos diákegyesület fogadta, vezette és gondozta. Fogadta őket a közoktatásügyi miniszter is. Összekerültek Mendez-France-szal, a későbbi jeles államférfival, miniszterelnökkel is, „aki akkor a diákegyesület elnöke vagy volt elnöke volt". .Általában nagyon kedvesek voltak hozzánk. 10-12 francia diáklányjött velünk Budapestre, ahol magánházakban látták őket vendégül. Általában lelkesen mentek haza." — Szegedy-Maszák Aladárnak a szerzőhöz intézett 1986. december 1-ji levele. 15

К 67.1924-1925. Tóth kultuszállamtitkár 1924. X. 29-i levele Bethlen Istvánhoz, a Külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott miniszterelnökhöz, Uo. Taróczy tallini ideiglenes ügyvivő 1924. IX 9-i jelentése, valamint a finn külügyminisztérium csatolt jegyzéke; Uo. Hevesy 1924. V. 19-i jelentése, Uo. 33 433. számú utasítás a párizsi és a bécsi követségnek, Uo. Masirevich Szilárd bécsi követ 1924. VIII. 23-i jelentése, Uo. Eöttövényi Olivérnek, a Külügyi Társaság ügyvezető igazgatójának 1924. VIII. 30-i levele Gerevich Zoltánhoz és Gerevich ugyanaznapi pro domo-ja a kifizetés tárgyában. 16

К 67. 1925. Baranyai Zoltán 1924. XI. 10-i 1022. sz. levele a Külügyminisztériumnak és annak mellékletei. A minisztérium XI. 28-án átírt a pénzügyminiszternek a létesítendő alap ügyében, tájékoztatta a miniszterelnököt is, a további fejleményeket azonban az aktákból nem lehet rekonstruálni. Uo. 33 904. sz.; uo. 1924-1925. Hevesy 1924. III. 27-i, IV. 23-i és V. 30-i jelentése, uo. a kereskedelemügyi államtitkár 1924. VII. 5-i átirata a külügyminiszternek; uo. 1925. Belitska varsói követ 1925. III. 17-i jelentése. 17

Mackensent a magyar kormány a franciák kemény nyomására, kényszerhelyzetben tartóztatta le. (Ormos Mária: Padovától Trianonig. 1918-1920. Bp. 1983. 93-103.) A magyarországi német nemzetiségi korabeli helyzetére ld. Tilkovszky Lóránt és Bellér Béla munkásságát. К 67.1925. A müncheni népfőiskola vezetőjének 1924. X. 2-i levele a Külügyminisztériumhoz, uo. a kereskedelemügyi államtitkár 1925. III. 20-i levele Walko Lajoshoz, a Külügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott kereskedelemügyi miniszterhez, uo. Vélics 1925. III. 22-i jelentése, uo. a kultuszminisztérium 1925. IV, 5-i átirata a külügyminiszternek a szállás ügyében, valamint Véli esnek a 13. sz. jegyzetben már hivatkozott jelentése. 18

К 67. 1923-1924. Baranyai Zoltán 1924. V. 17-i jelentése. (A januári jelentés hiányzik, annak tartalmát a fennmaradt iratokból lehet megállapítani.) Uo. a Tisza István Tudományegyetem rektorának 1924. V. 23-i válasza, uo. 1924. VII. 24-i választervezet Baranyainak. 19

A magyar határokkal kapcsolatos tényleges amerikai álláspontra ld. részletesebben Ormos Mária 17. sz. jegyzetben hivatkozott munkáját. К 67. 1924. utasítás 1924. IV. 9-én és II. 19-én a washingtoni követségnek, uo. 1924. VI. 30-án átirat a kultuszminiszterhez, valamint a népjóléti miniszternek. Uo. Teleki Pál dátum és címzés nélküli feljegyzése. Uo. a kultuszminisztérium 1924. VIII. 13-i válasza, valamint Klebelsberg Kunó 1924. IX. 5-i levele. 20

Ha meggondoljuk, hogy Teleki feljegyzése hangsúlyozza: az amerikaiak nem ragaszkodnak, hogy „a számok egyformák legyenek", vagyis kevesebb amerikai budapesti tanulmányútjáva] is beérik, akkor feltehetőleg cserében a minőségi ellátásra helyezhették a hangsúlyt, a 12 amerikaira vonatkozó kultuszminisztériumi fogadókészség — amely a kiutazó magyarok számát is meghaladta — pedig a feltételezett amerikai igényre ellenjavaslat, minden bizonnyal azért, mert 12 fő kollégiumi elhelyezése is olcsóbb az 5 fő Teleki feljegyzésében javasolt laktatásánál. 21

К 67. 1921. 3032. sz. mind a két levelet tartalmazza. 22

К 67.1924-1925. Vélics 1923. XII. 10-i jelentése. A Petőfi-centenárium megünneplésére, politikai funkcióira ld. Szalai Anna: Koszorúcsata. A Petőfi-centenárium történetéhez. Bp. 1973., valamint Szabó