Századok – 1994

Tanulmányok - Pritz Pál: Magyarságkép és külföldi propaganda a húszas évek első felében VI/1078

MAGYARSÁGKÉP A HÚSZAS ÉVEK ELSÓ FELÉBEN 1101 A Külügyminisztérium által javasolt új hivatali részleg ügyét nem érintve, elsősorban egy tudományos alapokon álló statisztikai társaság megalapítását indítványozza — lényegében a nyugati országok mintájára, ahol már több évtizede léteztek ilyen egyesületek. „Tiszteletteljes nézetem szerint mindaddig, amíg a nemzetek érintkezése közvetlenebb, barátságosabb jelleget nem ölt, mindaddig, míg az egyes államok, viszonyaiknak teljes őszinteséggel való feltárását érdekeik veszélyeztetése nélkül nem eszközölhetik, a hivatalos statisztika eredményei s ily eredmények hivatalos kommentálása a külföldön bizonyos fokú kétellyel s a tendenciózus beállítás gyanújával fog fogadtatni". A tudós statisztikai társaság — semleges jellegénél fogva — ezért könynyebben mozdíthatna elő a nemzetközi statisztikai szervezetekbe történő szorosabb magyar bekapcsolódást, a legalkalmasabb lenne a magyarságot ferde színben feltüntető nézetek leküzdésére, legalábbis elerőtlenítésére. A javasolt társaság — a statisztika tudományos művelése mellett — két lapot jelentetne meg. A külföld befolyásolására egy francia nyelvű folyóiratot kellene létrehozni, a hazai közvélemény alakítására pedig egy magyar nyelvű, népszerűen megírt orgánum jöhetne szóba. A francia nyelvű periodikában a társaság tagjai „tudományos tekintélyük és függetlenségük teljes súlyával nyilatkozhatnának; az abban megjelenő felvilágosító, a külföldi tendenciózus híreket visszautasító, helyreigazító közleményeik bizonyára nagyobb hitelre és készségesebb fogadtatásra számíthatnának" — érvel Szabóky Alajos, ugyanakkor a Külügyminisztérium szempontjait sem hanyagolja el, mert leszögezi: „propagandisztikus célzatuk is könnyebben volna leplezhető, mint ha azok egy hivatalos szerv égisze alatt kiadott szakközleményben látnak világot". Egyértelműen nem lehet bizonyítani, ám nagyon valószínűnek tűnik, hogy ez utóbbi megjegyzés a Dísz téren korábban megfogalmazott elképzeléssel polemizál. Ugyanis ott már korábban felmerült egy ilyen francia nyelvű lap megindításának a gondolata, ellenben — bár konkrétan nem fogalmazták meg, de a szövegkörnyezetből úgy tűnik — nem a tervezett társaság, hanem a Statisztikai Hivatal orgánumaként képzelték el. Szabóky Alajos tehát mindkét kiadványt a statisztikai társaság folyóirataként gondolja el, arra ellenben már korántsem gondolt, hogy azokat a társaság tagjai tartsák el. Sőt szükségesnek tartotta már elöljáróban leszögezni: „a statisztikai társaság tagjai részérói a szellemi közremunkálkodáson felül számottevő anyagi támogatásra alig számíthatna. Az anyagi erők előteremtését részben gazdasági érdekképviseletek stb. útján lehetne biztosítani, bizonyos azonban, hogy különösen a folyóirat vagy folyóiratok költségeihez szükség volna a magyar kormány s elsősorban a külügyi tárca támogatása is".35 A kétféle nézet áthidalása meglehetősen sok időt vett igénybe, mert újabb hivatalos írásos lépésre csak fél esztendővel később, 1922 január végén került sor. Szabóky Alajos ekkor készült előterjesztése már a külügyminiszter képviselőjével lefolytatott „beható megbeszélések" alapján született meg, tehát a javaslat egyeztetett álláspontot tükrözött. Eszerint első helyre került a statisztikai társaság megalakítása, egybekapcsolva az idegennyelvű folyóirat kiadásával. „A második terv" pedig egy magyar nyelvű folyóirat megjelentetése lett, azonban nem a társaság, hanem nyíltan a hivatal égisze alatt. Szabóky ismét leszögezte, hogy a társaság feladatainak