Századok – 1994
Közlemények - Sándor Pál: A honi zsidó értelmiségről 1840–1849-ben I/102
A HONI ZSIDÓ ÉRTELMISÉGRŐL 1840-49-BEN 111 első történetkutatója. A szabadságharcban tábori lelkész, aki lelkesítő beszédeket tartott, amiért Világos után fogságba került 17 Venetianer, id. m. 157 1. 18 Farkas Gyula, A „fiatal Magyarország" kora. Budapest, 1932. 97-103.1. 19 Lásd tanulmányunkat, Az emancipáció útján (1840-1849). Valóság. 1991. 8. sz. 34-55.1. 20 Venetianer, id. m. 158. 1. 21 Uő. id. m. 166-169. 1. Az egykorú szakmunkák közül lásd: Horváth Mihály, Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-1848. 3. kiadás. Budapest, 1886. 2. k. 615. 1. 22 Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48. Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Barta István. Kossuth Lajos Összes Munkái. XI. k. Budapest, 1951. 619-628.1. 23 Bernstein Béla: A zsidók az 1848-iki szabadságmozgalmakban Európa-szerte. IMIT. Évk. Budapest, 1910. 61. 1. Továbbá nagy anyag található a kérdésről, Zétény Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai című munkájában. Budapest, 1948. 128-129.1. 24 Csillag István: Kálazdy Mór törzsorvos az 1848/49-es szabadságharcban. MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) Évk. 1981/82. Budapest, 101-111.1. 25 Bernstein, id. m. 57-59.1. Dr. Fischhof Adolf született Óbudán, 1816. december 18-án. Meghalt Emmersdorfban, 1893. március 23-án. Orvosi működése mellett politikai és publicisztikai tevékenységet is folytatott. 26 Ugrin Aranka: Reformkori németnyelvű hírlapok és folyóiratok. A magyar sajtó története. 1. k. 1705-1848. Budapest, 1979.568.1. Dux Adolf: bölcsész és jogi doktor. Született Pozsonyban, 1822. október 25-én, szegény zsidó szülők gyermekeként. Apja kijárta, hogy gyermekként bemutassa Deák Ferencnek, aki igen tehetségesnek tartotta a gyermeket s ettől kezdve szülei mindent megtettek iskoláztatásáért A gimnáziumot Győrött, a bölcsészeti és a jogi akadémiát Pozsonyban végezte el. 1847-től a Pressburger Zeitung s mellékletének, a Pannoniá-nak munkatársa és magyar költeményeket fordított németre. A Kisfaludy Társaság tagja. 27 Grünwald Fülöp id. m. uo. 28 Hirsch Gusztáv: hírlapíró. Született 1820-ban. A Zerffy név felvételének időpontja bizonytalan. 1844-46-ban jelennek meg külföldön német nyelvű munkái; 46-ban a Honderü-ben közölt cikksorozatot; 48-ban a Der Ungar című lapot szerkeszti és április 16-á megindítja a Reform című szépirodalmi lapot, mely még az év augusztus 6-án megszűnik. Ekkor beáll honvédnek Schweidel József táborába és a tábornok segédtisztje századosi rangban. Világos után Belgrádba menekült. Halálozási helye és éve ismeretlen. 29 Bernstein Béla: A zsidókérdés 1848 előtt. Magyar Zsidó Szemle (MZSSZ) Budapest, 1936. 53. évf. 167.1. 30 Ez a jelentés az április 23-24-én történt zsidóüldözésekről szól. A jelentést közölte: Dr. Derzsényi Móric, Az 1848-1849-i magyar szabadságharc zsidó tárgyú irománya. MIOK Évk. Budapest 1973/74. 293-327.1. 31 A zsidóellenes zavargásokról az egykorú lapok híradásai szólnak. Azok felhasználásán alapul e kérdésről Venetianer id. m. vonatkozó része. Lásd 169-170.1., valamint, Bernstein Béla: A negyvennyolcas szabadságharc... c. id. m. 30-39. 1. Budapest, 1939. évi kiadás. 31/1 Horn Ede fájdalmas kifakadására, lásd: Szalai György: id. m. 223. 1. 32 Vörösmarty szavait idézi Venetianer, id. m. 170-171. 1. 33 Kom Fülöp Antal: publicista és könyvárus. Születési helye és éve ismeretlen. Meghalt a Torontál megyei Csemei községben 1866. augusztus 15-én. Amikor a vészhelyzetben a zsidó lakosokat is felveszik honvédnek, önkéntes zsidó csapatot toboroz a horvátok ellen. Részt vesz a schwechati csatában. 1849 februárjában honvédtiszt. Világos után először Törökországba, majd Angliába, onnan Amerikába megy, ahol a magyarság érdekében fejt ki publicisztikai tevékenységet. 1863-ban tért haza. 34 A kivándorlás ügyére és annak lényegében történt elmaradására, lásd: Bernstein Béla, A negyvennyolcas szabadságharc... id. m. 41.1. és Grünwald Fülöp szintén idézett dolgozatának vonatkozó részét. 35 Bernstein, id. m. uo., 87. 1. 36 Reich Ignácz: született a Pest megyei Zsámbékon, 1821-ben. 1842-ben jött Pestre, ahol bölcsészeti tanulmányokat folytatott. Magyarul, németül, franciául, héberül és latinul is beszélt. Hírlapírói munkásságát a zsidók emancipációjának szentelte. Meghalt Pesten, 1887. április 8-án. 37 Komlós Aladár, id. m. uo. Helprin Mihály: író és publicista. Született Piotkrowban, 1782-ben. Magyarul tökéletesen írt olvasott és beszélt. Világos után Hamburgba menekült, onnan Brüsszelbe, majd Párizsba ment. 1850-ben tért haza. 1856-ig a sátoraljaújhelyi izraelita hitközség elemi és polgári iskolájának igazgató tanára, majd Amerikába vándorol, ahol könyvkereskedéssel foglalkozik. 1857-től ismét tanító New York-ban. 38 Csillag István, id. m. és Zétény, id. m. uo.
