Századok – 1994
Tanulmányok - Tüskés Gábor – Knapp Éva: A katakombaszentek tisztelete. Fejezet a barokk kori szent- és ereklyekultusz történetéből I/3
10 TÜSKÉS GÁBOR - KNAPP ÉVA Főpaptól 1 Közvetett úton Világi személy-Szerzetestől Közvetlenül tői Székesegyház Szerzetesi templom Plébániatemplom Kastélykápolna Ismeretlen 2 1 2 1 2 10 3 1 6 7 Az ereklyék nagyobb része (27) közvetlenül az átszállítás után a nyilvános kultusz színhelyére került, kisebb része (9) csak hosszabb-rövidebb idő után, az ereklyét kérő főpapi, szerzetesi vagy világi személyek tulajdonából jutott oda. Ez utóbbiak többsége szerzetesi templomban nyert elhelyezést, ami arra utal, hogy az említett társadalmi csoportok egyaránt a szerzetesi templomokban látták biztosítottnak a megőrzést és a kultusz életben tartását. Ezt alátámasztani látszik egyrészt az, hogy az összes ereklyének több mint egyharmadát (13) szerzetesi templomban helyezték el, másrészt, hogy a tovább transziáit 7 ereklye közül 4 ugyancsak szerzetesi templomba került. A rendek közül a jezsuiták járnak elöl a katakombaszentek kultuszának felkarolásában: három jelentős templomukban (Nagyszombat, Székesfehérvár, Buda) összesen 4 ereklyét találunk, óket követik a mosonmagyaróvári kapucinusok és a budai klarisszák 2-2 ereklyével, a máriavölgyi pálosok, a szentgotthárdi ciszterciek, valamint a pozsonyi, a győri és a búcsúszentlászlói ferencesek l-l ereklyével. A katakombaszentek második átvitele során további 2-2 ereklye jutott a budai Szt. Erzsébet apácák és a budai ferencesek templomába. A kultusz terjesztésében a szerzetesi templomok után a püspöki székesegyházak következnek 11 ereklyével, ezek közül négyben 2-2 ereklye volt (Esztergom, Nagyvárad, Eger, Pécs). Harmadik helyen a plébániatemplomok állnak összesen 8 ereklyével. A katakombaszentek kultuszhelyének és a nyilvános kultusz kezdeti időpontjainak összevetése arról tanúskodik, hogy 1650-1740 között elsősorban a püspöki székesegyházak és a rendi központok szerzetesi templomai váltak a kultusz színtereivé, a 18. század közepétől az ereklyék a kisebb helyeken, plébániatemplomokban is föltűnnek, (ld. Függelék) A transzláció A katakombaszentek tiszteletét megelőző, s a további kultuszt mintegy kiváltó közvetlen mozzanat az ereklyék ünnepélyes körülmények között végbemenő transzlációja, a kultusz központjában történő elhelyezése. A transzlációkat mozgató egyik alapgondolat, hogy az ereklye fontosabb, mint maga a szent, akinek személye rendszerint teljesen háttérbe szorul. A tulajdonképpeni transzlációt némely esetben megelőzte az illáció aktusa: a még tiszteletben nem részesített ereklyék első, ünnepélyes és nyilvános oltárra emelése.
