Századok – 1994
Közlemények - Sándor Pál: A honi zsidó értelmiségről 1840–1849-ben I/102
A HONI ZSIDÓ ÉRTELMISÉGRŐL 1840-49-BEN 107 így könnyen érthető, hogy az április végi - májusi hetekben, miért foglalkozik, elsősorban a pesti és a pozsonyi hitközség, az Amerikába történő kivándorlás komor gondolatával. Május első felében megalakul Pesten a Központi Kivándorlási Egylet, amely röpiratában felszólítja a hazai zsidóságot, hogy — mentőeszközként — vándoroljon ki Amerikába. Pozsonyban Kom Fülöp Antal,3 3 a pozsonyi váraljai könyvárus az, aki a pozsonyi véres húsvét hatása nyomán szegődik a mozgalom vezetőjévé. De már május végén egy másik röpirat is napvilágot lát, amelyben az olvasható, hogy ,jni nem megyünk Amerikába", mert „szegény Magyarországot veszély fenyegeti... "3 4 A forradalom és szabadságharc eseményeinek leírásától szükségképpen eltekintve, csak a témánk szempontjából fontos körülményre kívánjuk az olvasó figyelmét felhívni. Ez pedig így hangzik: minél súlyosabb feladatokat kellett megoldania a kormányzatnak a forradalmi vívmányok megőrzése és a szabadságharc győzelme érdekében, annál inkább volt lehetősége a honi zsidóság polgárjogainak megadására. Az elmozdulást ez irány felé az augusztus 22-i országgyűlés jelzi, amikor az újoncállítást törvénybe iktatták, melynek ll.§-a, már kimondta: a hon minden 19. évét betöltött lakosa „sors és valláskülönbség nélkül" katonája a hazának.3 5 Ezzel immár törvényesen is lehetővé vált a magyarországi zsidó lakosok részvétele a nemzetőrség, a népfölkelők, a szabadcsapatok, a honvédség soraiban. Igaz, hogy az egyes hitközségek, (a pozsonyi, a komáromi, a veszprémi, a temesvári, a sátoraljaújhelyi, hogy csak néhány példát említsünk) kezdettől fogva érvényesíteni kívánták ezt az óhajukat, fölajánlva szolgálataikat a hadvezetésnek, de törekvéseik megvalósítására, csak a nyár vége felé s főleg Jellaéié betörése után volt módjuk. Amikor 1848. március 15-e után két hónappal megalakul a Központi Kivándorlási Egylet és Reich Ignácz,36 a Pesti Izraelita Hitközség főiskolájának tanára, egyúttal hírlapíró, egy kis verses füzetben fogalmazza meg bánatát, mert a zsidókat kirekesztik a nemzetőrségből s ezért — úgy látja — nincs más út, mint a kivándorlás, néhány hónappal később már boldog, hogy itt maradhat. A zsidó értelmiség, amikor a vészhelyzetben megnyílik előtte is a lehetőség, tömegesen vesz részt a forradalom és szabadságharc ügyének diadalra juttatásában. A tizennyolc nyelven tudó Helprin Mihály, aki csak húsz éves korában költözik Orosz-Lengyelországból Magyarországra, kivételes nyelvtudása révén már 1846-ban verseket ír Petőfi modorában és a forradalom alatt beáll honvédnek. „Kaszához ki magyar" című versében önvédelemre buzdítja a magyar népet. Majd, amikor 1849. május l-jén megalakul a Szemerekormány, a miniszterelnök titkáraként dolgozik a sajtóirodában.37 A már több ízben említett Kálazdy Mór 1848. júliusában tábori kórházi főorvosként teljesít szolgálatot Kanizsán. Szeptemberben a 19. zászlóaljhoz kerül Lőcsére, századosi rangban. Októberben a komáromi várba rendelik. 49 januárjában hadosztályi rendező-főorvos, aki a kanizsai és a martonvásári tábori kórházakat rendezi be a sebesültek fogadására és ápolására. Léván és Nyitrán is ő szervezi meg a tábori kórházakat. Számos jelentést ír — a mindenkori hadvezetés részére — a honvédség egészségügyi helyzetéről, a hiányos lábbeli ellátásáról, az élelmezés katasztrofális voltáról, a katonák ivóvízellátásának és tisztálkodásának nehézségeiről és a különféle megbetegedésekről, ezek közül az elharapódzó váltólázról is. Világos után Törökországba emigrál és Bem tábornok mellett teljesít orvosi szolgálatot a török hadseregben, amely a cári elnyomás ellen harcol. Bem halála után (1850), Kossuth mellett marad, akit török
