Századok – 1994

Történeti irodalom - Milan Ferko – Richard Marsina – Ladislav Deák – Imrich Kruzliak: Stary národ – mlady stát (Ism.: Niederhauser Emil) V/1036

1036 TÖRTÉNETI IRODALOM továbbá a kikészítéstechnika (klóros fehérítés stb.), valamint a textilhengemyomás termelékenységi mutatóinak reális számítását. A textilipar erőteljesen fejlődik a két utolsó évszázadban is. Míg a 19. század első felében még az angol pamutipar az uralkodó, amit R Roberts szelfaktorának (self-acting mule, 1830) köszönhet, századunkban már tanúi vagyunk az amerikai pamutfonás előretörésének; az 50-es években a gyűrűsfonó, legújabban pedig a sűrített levegővel működő, légnyomásos rendszerű automata fonó-szövő gépeknek, melyekkel az USA a textilipari termelékenység terén olyan előnyre tett szert, melyet Európa egyelőre nem tud utolérni. Ugyanakkor az angol szövetnek hosszú időn át nyomába sem értek, amihez a természeti tényező (a levegő páratartalma) mellett hozzájárult a nemzedékekben évszázados gyakorlat során kialakult érzék és ügyesség. A befejezésben a szerző összefoglalásként a fonás és szövés termelékenységének növekedését grafikonon szemlélteti és trendvizsgálatot végez. A függelékben a textiltechnikában használt mértékegységek (rőf, font stb.) egyes országokban eltérő értékeit sorolja fel, és 20 oldalas képmellékleten a főbb textilgépek, eszközök működési vázlatát, fényképét szerepelteti. Hiányoljuk azonban a nyolc évszázados fejlődést bemutató történeti munkánál elengedhetetlen név- és tárgymutatót, amely megkönnyítené a visszakeresést és az eligazodást. Jobbító szándékú észrevételeink azonban a könyv érdemi mondanivalóját nem érintik, így joggal állapíthatjuk meg, hogy Endrei Walter kétségbevonhatatlan tehetségét, szakmai hozzáértését igazoló könyve technikatörténeti irodalmunk újabb rangos alkotása, mely nemzetközi érdeklődésre is igényt tarthat. Móra László Milan Ferko - Richard Marsina - Ladislav Deák - Imrich Kruzliak STARY NÁROD - MLADY STÁT. (Bratislava 1994), Národná banka Slovenska - Lit era, 144 I. RÉGI NEMZET - FIATAL ÁLLAM. A Szlovák Nemzeti Bank kormányzójának és alkormányzójának egy-egy ajánlásával induló kötet rövid áttekintést ad a szlovákok történetéről, négy részben. A szerzők abban a sorrendben szerepelnek a címlapon, ahogy a fejezetek követik egymást. Az első őseink címen (5-40. 1.) a neanderthali embertől a római légiókon keresztül a szlávok betelepedését, Samo államát és a nagymorva államot tárgyalja. A második fejezet címe: Szlovákia a magyar államon belül (41-76. 1.) a honfoglalástól az 1848-as forradalom előestéjéig mutatja be a fejlődést, különösen a társadalmi viszonyokra is kitérve, hangsúlyozza, hogy a török hódoltság idején Szlovákia volt a magyar állam központja, de a 18. századtól kezdve a központ áthelyeződött a mai Magyarország területére. (A szlovák nyelvben könnyen megkülönböztethető a történeti Magyarország — Uhorsko, a maitól — Mad'arsko.) A harmadik fejezet: Szlovákia az újkorban (77-114.1.) a negyvennyolcas forradalomtól az önálló Szlovákia megteremtéséig jut el. Az utolsó, rövidebb fejezet: A szlovákok külföldön (115-139. 1.) országonként vagy országcsoportonként tárgyalja a szlovákok helyzetét. A mai Magyarországon az asszimiláció vár rájuk. De jó a helyzetük Romániában, ahol már 1904-ben egyletet alakítottak, vagy a Vajdaságban. Ezek szerint az asszimiláció csak a mai Magyarország területén működött, hiszen a másik kettő 1918-ig ugyancsak Magyarországhoz tartozott. Az egész munka, rövid terjedelmével, elsősorban az ifjúságnak szól, tankönyvként is lehetne használni. A könyvet azért a Nemzeti Bank adta ki, mert a szlovák nemzeti öntudat erősödésével növekszik a szlovák korona értékállósága. Az első fejezetből megtudjuk, hogy a nagymorva állam uralkodói mind királyok voltak. Cirill verses előszava az Evangéliumokhoz az első szlovák vers, hiszen a Cirill-Metód-féle szövegek mind ószlovák nyelven íródtak. (Vajon mit szólnak ehhez a bolgárok?) Marsina szövegének az elején jelzi, hogy Szlovákia határai csak nyugat és észak felé alakultak ki, dél és kelet felé nem volt pontos határ. A harmadik fejezetből megtudjuk, hogy 1848-ban a császár volt a reformok fő ellensége (szegény Ferdinánd!), a következő lapon viszont (79. 1.) a nemzetiségek mégis a császárnál keresnek oltalmat. Csehszlovákia lakosságát 1920-ban 15 millió főben állapítja meg, de ez valószínűleg túl korai, akkor mintegy 13 millió lehetett a lakosság száma. 1939 márciusában Jozef Tiso azért vállalta az önállóság kikiáltását, mert különben Hitler felosztotta volna az országot a szomszédok között. Az önálló államban egypártrendszer volt, mint a szomszédos országokban. (Az olvasó számára természetes, hogy ez Németország mellett Magyarországra is vonatkozik, több szomszéd nem is volt, holott a korabeli Magyarországon 1944-ig még szociáldemokrata párt is működött.) Az utolsó fejezetben pedig arról értesülünk, hogy