Századok – 1994

Történeti irodalom - Städte im Donauraum. Sammelband der Beiträge aus dem Symposion in Smolenice 30. 9. – 3. 10. 1991. Bratislava – Pressburg 1291–1991. (Ism.: Niederhauser Emil) V/1032

1032 TÖRTÉNETI IRODALOM foglalta a közösség azon hitét, hogy Isten úgy ítélte, megérdemelték a szent praesentiáját, jelenlévóségét. Ez magyarázza azt, hogy egy-egy közösség miért törekedett arra, hogy minél több ereklyére, s így nagyobb isteni kegyelemre tegyen szert. Sok városnak több szent pártfogója is volt. A szentek ünnepein bekövetkezett csodák a közösségból kirekesztettek vagy kívül rekedtek újrabeilleszkedésének csodái voltak. Tours-i Gergely például Szent Márton ünnepéről úgy emlékezett meg, hogy a szent bűnbocsátó jelenlétében a démonok meglazították kötelékeiket, melyekkel a bénákat és a megszállottakat eddig távol tartották felebarátaiktól, s a körmenetben részt venni akaró rabok láncai szétpattantak. A 6. századi Galliában az ördögűzést a szent jelenlévőségének megcáfolhatatlan bizonyítékaként tekintették, ami megdönthetetlen erővel bizonyította Isten hatalmát. Tours-i Gergelynél gyakran előfordul, hogy a szentélynél felgyógyultak számára gyógyulásuk az egyházi társadalom tagjaivá tették őket, azaz egyházi birtokokra kerültek. Az ördögűzés — és általában a gyógyítás — minden állomása valójában azt tudatosította a késő antikvitás és a korai középkori emberben, hogy a személyes kapcsolatok meghatározott hálózatán kell keresztül mennie ahhoz, hogy meggyógyuljon és megszabaduljon a bűn következményeitől. A szent hatalma vertikális függőségi modellt tételezett fel. Peter Brown hatalmas forrásanyag felhasználásával készült könyve rengeteg új megközelítési szempontból vizsgálja a késő ókori-kora középkori szentkultuszt, és számos új eredménnyel gazdagítja vallás-és egyháztörténeti ismereteinket. Magyar kiadása annál is inkább figyelmet érdemel, mert ez a korszak sajnos még mindig kevéssé ismert a hazai történeti irodalomban. Pósán László STÄDTE IM DONAURAUM. Sammelband der Beiträge aus dem Symposion in Smolenice 30. 9. - 3. 10. 1991. Bratislava - Pressburg 1291-1991. Hrsgb. Richard Marsina. Bratislava, 1993. Slovenská historická spolocnost', 230 1. VÁROSOK A DUNATAJON. Gyűjtemény az 1991. szept. 30. - okt. 3. között Szomolányban tartott szimpózium referátumaiból. 1991-ben volt 700 éve, hogy Pozsony III. Andrástól városi kiváltságlevelet kapott. Ebből az alkalomból a Szlovák Történelmi Társulat várostörténeti szakosztálya, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a városi levéltár nemzetközi tudományos ülésszakot rendezett. A nagyszámú szlovák szerzőn kívül cseh, magyar, német és osztrák történészek szerepeltek. A kötet szerkesztője, a várostörténeti szekció elnöke, a nálunk is jól ismert Richard Marsina bevezetőjében hangsúlyozta a város mintegy kétezer éves települési kontinuitását, azt is, hogy három nép területének a határán helyezkedik el. A városban sokáig a németek voltak túlsúlyban, ma a szlovákok. Rövid áttekintést ad a város történetének historiográfiájáról, ebben kiemeli, hogy Ortvay Tivadar többkötetes várostörténete ma is megkerülhetetlen. A münsteri Heinz Stoob Pozsony helyét jelöli ki a középkori délkelet-európai (!) térségben. Kiemeli német jellegét, kedvező földrajzi fekvését, hogy már a 13. században városi rendben élt. A fejlődés 1526-ig töretlen volt. Jelentős borvidék is. A tanulmány ebben a formájában rövidített, a teljes szöveg a Ferdinan Seibt-emlékkönyvben jelent meg. Pavol Valachovií a szlávok előtti településeket mutatja be, kelta oppidum volt itt, de az összefüggés a rómaiakkal bizonytalan. Kr. u. 20-50 között a mai Szlovákia délnyugati részén Vannus királysága állt fenn (regnum Vannianum), a Duna északi partján is voltak római erődítmények, azoktól északabbra kereskedelmi központok, mint Laugaritio (Trencsén). Marcus Aurelius két provinciát is akart létrehozni ezen a területen, ami azt mutatja, hogy fejlett volt. Tatiana Stefanoviéová a város kezdeteit mutatja be. Az új kőkorszak óta lakott terület, a Kr. e. i. századtól már az urbanizáció kezdeteiről beszélhetünk. Pénzleletek utalnak a későbbi város helyén a kelták jelenlétére, de ez a lakosság a század végére eltűnik, római településnek is vannak nyomai, volt kapcsolatuk a szlávokkal, de a várhegy és a város területén a szlávok csak a 9. században mutathatók ki. Fejedelmi székhely lehetett, ahogy a Brezalauspurc elnevezés utal rá. Györffy György összefoglalja Al-Idriszi 1150 körüli földrajzának Magyarországra vonatkozó adatait, részletesen egy másik munkájában fejti ki. Fügedi Erik a magyarországi városfejlődésre vonatkozó