Századok – 1993
Krónika - Jövőre jelenik meg! Korai magyar történeti lexikon (9–14. század) (x) V–VI/881
KRÓNIKA 881 háborút követő átalakulás idején felelősséggel képviselte egyháza és a magyar nemzet érdekeit. Ahogyan naplójából kiderül, egyet nem értése ellenére — a kormány kérésére —, nem tiltakozott ugyan nyilvánosan a zsidókérdés ún. megoldása ellen, de megtiltotta a lefoglalt zsidóvagyon egyházi és iskolai célú igénybevételét, híveit pedig arra kérte, hogy a zsidókat „fokozott gyöngédséggel" vegyék körül. A püspök a háború után is aktív résztvevője volt a közéletnek. Felemelte szavát a polgári lakosságot sújtó visszaélések ellen, szorgalmazta a földreformot, az állam és egyház kapcsolatának tisztázását. Révész Imre 1949. szeptember l-jén leköszönt püspöki tisztéről, s ettől kezdve „terminológiája" megváltozott. Későbbi kutatások feladata annak feltárása, mi rejlik e változás mögött? A második világháború után egész Európa a demokráciát és a nemzeti felemelkedést remélte, de Magyarországon 1945 és 1947 között sem volt demokrácia — hangsúlyozta előadásában Fehér András. A várt fordulat jelei ugyan kimutathatók, ám a tényleges demokratikus átalakulást a megszálló szovjet csapatok és a fontos pozíciókat szerzett kommunisták ügyes taktikával megakadályozták. A Kisgazdapárt, az SzDP és a Paraszt Párt demokratikus szárnya, felismerve a veszélyt, kísérletet tett a „Demokratikus Blokk" megszervezésére, ez azonban csak félsikert hozott. Jóllehet az 1947. évi választásokon a lakosság többsége a demokrácia mellett voksolt, az év végére Debrecenben is a diktatúra javára módosultak az erőviszonyok. Az emlékülés L. Nagy Zsuzsa zárszavával ért véget. A konferencia szervezőjeként reményét fejezte ki, hogy a résztvevők, a hiányosságok ellenére, kerek képet kaptak Debrecenről, amely korántsem töretlen fejlődése ellenére, az ország egyik legfontosabb városa volt és maradt. A mai gazdasági, politikai és szellemi elitnek arra kell törekednie, hogy a város ezt a rangját tovább növelje. Kovács Ágnes JÖVŐRE JELENIK MEG! KORAI MAGYAR TÖRTÉNETI LEXIKON (9-14. SZÁZAD) Főszerkesztő: Kristó Gyula Szerkesztők: Engel Pál és Makk Ferenc A magyar történettudomány egyik jelentős vállalkozásaként bocsátja közre az Akadémiai Kiadó az-1994 tavaszi könyvhéten a Korai magyar történeti lexikont. Mintegy másfélszáz szerző kb. kétezer szócikkben foglalta össze mindazt az ismeretanyagot, amely a címben jelzett hat évszázad Kárpát-medencei és magyar történetére vonatkozik. A szócikkeket történészek, régészek, irodalom- és művelődéstörténészek, művészettörténészek, néprajzkutatók, nyelvészek, a latin filológia művelői, bizantinológusok, szlavisták, orientalisták, speciális történeti stúdiumok (történeti állattan, orvostörténet stb.) képviselői írták. A szócikkek felölelik a 9. századi Kárpát-medence, a honfoglalás előtti magyarság történetét, valamint a honfoglalástól kezdve a
