Századok – 1993

Közlemények - Somogyi Éva: A közös kormány 1867–1907 I/70

A KÖZÖS KORMÁNY 1867-1907 85 Gemeinsame Ministeiratsprotokoll (GMRProt.) v. 6. 5. 1874, GMCZ 155. HHStA., PA XL, К 288. „Nachdem es zweifelhaft ist, ob die gemeinsamen Minister corporativ ein Ministerium bilden..." GMRProt. v. 18. 5. 1876, GMCZ. 177. uo. 17HHStA, Kab.Archiv, Geheimakten, К 40. Wechsel der gemeinsamen Minister. Itt találhatók а közös minisztertanács elnökét kinevező Kurrentbillettek. Ez a kabinetiroda speciális sorozata, ilyen aktákból évente egy-két tucat keletkezett, szemben a sokezer KZ. számú egyéb irattal. A közös külügyminiszter kinevezését az uralkodó olyan fejedelmi jogának tekintette, amelybe senkinek semmilyen formában sincsen beleszólása: „ohne Ingerenz der beiden Ministerpräsidenten" nevezi ki a külügyminisztert, szögezi le 1895-ben Goluchowski kinevezésekor, amikor éppen magasra szökött a magyar ellenzékiség: GMR. v. 1. 6.1895, GMCZ. 389. HHStA., PA. XL. К 297. 18Becke an Beust v. 28. 12. 1867, Finanzarchiv (FA) 1-RFM Pr. 1868 (Fasc.l. 1.) 19Weninger Lónyayhoz 16. 1. 1870, A Magyar Tudományos Akadémia kézirattára (MTAK) Ms. 5305/159. Au. Vortrag v. Beust v. 20. 5.1870 Lónyay kinevezése tárgyában: HHStA., Adm. Reg., Fach 5, К 1. 20Егт& utal Goluchowski au. Vortrag-ja v. 13. 7. 1903 (Konzept), HHStA., PA I, К 630. 250/G d. M. „Da ferner die bisherige Gepflogenheit entsprechend die Ah. Ernennung des jeweiligen gemeinsamen Finanzminister stets auf Grund eines au. Vortrages des Vorsitzenden im gemeinsamen Ministerräte erfolgt ist..." 21 Au. Vortrag v. Beust v. 20. 5. 1870 Ld. 19. sz. jegyzetet. ^Mitscha an Gagern v. 16. 7. 1903 a Politisches Archivban folytatott, a közös pénzügyminiszter kinevezésével kapcsolatos kutatásairól. HHStA., PA. I, К 218/C.d.M. Leopold Friedrich Freiherr v. Hofmann 14. 8. 1876-8. 4. 1880 közös pénzügyminiszter. 23

Au. Vortrag v. Haymerle v. 8. 4. 1880 HHStA., Adm. Reg., Fach 5, K. 1. Szlávy József 8. 4. 1880.-4. 6.1882 közös pénzügyminiszter MLd. 22. sz. jegyzetet. 25

Au. Vortrag v. Goluchowski v. 20. 7. 1903 HHStA., PA., K. 630. 222/C. d. M. ^Ld. 17. sz. jegyzetet. ^GMR. v. 30. 1. 1868, GMCZ. 9. HHStA., PA. XL, К 283. MKuhn báró hadügyminiszter felmentése és Koller kinevezése alkalmából Andrássy Gyula külügyminiszter elvileg leszögezi, hogy a külügyminiszternek a másik két közös miniszter kinevezését kézjegyével kell ellátnia. A kérdéssel kapcsolatos levélváltások: HHStA, PA I, К 558. II/4 (Ministerratsakten). Uo. К 623. ad 410/C. d. M. található egy összeállítás 1904-ből, amely tartalmazza a közös miniszterek kinevezését, ill. azt, hogy ki ellenjegyezte a közös miniszteri kinevezéseket. 29

Kállay an Tisza v. 7. 11. 1879 HHStA., P. A. XL, К 201. Liasse I. 3°Tisza an Haymerle v. 8. 11. 1879 uo. 31

Haymerle an Tisza v. 12. 11. 1879 uo. 32

A magyar interpellációt és az arra adandó válasszal foglalkozó minisztertanácsi vitát részletesen elemzi Komjáthy, Die Entstehung des gemeinsamen Ministerrates und seine Tätigkeit während des Weltkrieges, 26. GMR. v. 30. 1. 1868, GMCZ. 9; GMR. v. 31. 1. 1868, GMCZ. 10. HHStA, PA. XL, К 283. Figyelemre méltó, hogy egy esztendő múltán Andrássy sátoraljaújhelyi választói előtt elmondott, nagy feltűnést keltő beszédében (14. 1. 1869) hosszan fejtegeti, hogy a külügyminiszter a „birodalom" minisztere, a „birodalom" politikáját képviseli, kár volna ezt közjogi okoskodással kétségbe vonni. Lederer Béla, Gróf Andrássy Gyula beszédei II (Budapest 1893), 5-17. A beszédnek akkora jelentősége volt, hogy Werther német követ részletesen beszámolt róla Bismarcknak, 26. 1. 1869, Bonn, PA. AA. R. 8436, Nr. 20. ÏÏGMR. v. 30. 1. 1868, GMCZ. 9. HHStA., PA. XL, К 283. Hasonló szellemben ír a vitáról a Neue Freie Presse v. 31. 1. 1868: Elég volt az engedményekből. Feladtuk a központi parlamentet, magunkra vállaltuk az államadósságot - A mi nyelvünkön nem hangzik jól a „közös kormány", mi németül „birodalmi kormányról" fogunk beszélni. Talán nagyon ízléses, ahogy a magyarok bennünket „Őfelsége többi országainak" titulálnak? 34Rumpler, Helmut, Die rechtlich-organisatorischen und sozialen Rahmenbedingungen für die Aussenpolitik der Habsburgermonarchie 1848-1918. In: Die Habsburgermonarchie 1848-1918 (hrg.) von Adam Wandruszka und Peter Uibanitsch VI: Die Habsburgermonarchie im System der Internationalen Beziehungen 1 (Wien 1898) 36. 3S

Komjáthy,Die Entstehung des gemeinsamen Ministerrates und seine Tätigkeit während des Weltkrieges, 28; Diószegi, A közös minisztertanács működése 1883-1895 között, 228-231.